Miközben a mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet kap az oktatásban, a közszolgáltatásokban és a mindennapi életben, egyre fontosabb kérdés, hogy ezek a technológiák hogyan jelenítik meg a fogyatékosságot, és milyen hatással vannak a társadalmi részvételre. Ezzel a témával foglalkozik a kutatócsoportunk közreműködésével készült tanulmány Borsodi Zsófia, Szenczi Beáta, Szekeres Ágota és Virányi Anita szerzőségével, amely a Hungarian Journal of Disability Studies & Special Education/ Fogyatékosság és Társadalom folyóirat 2026/1. számában jelent meg „Nothing About Us – Without Algorithms?” A Theoretical Synthesis of the Contradictions in the Relationship Between Artificial Intelligence and Disability címmel.
A tanulmány a fogyatékosságtudomány és a mesterséges intelligencia etikájának metszéspontján vizsgálja a nagy nyelvi modellek működését. Arra keresi a választ, hogy az MI-rendszerek miként járulhatnak hozzá az inklúzióhoz, ugyanakkor hogyan erősíthetnek fel meglévő társadalmi egyenlőtlenségeket és sztereotípiákat. Kiemelt figyelmet fordít a méltányosság, az autonómia, az átláthatóság és a hozzáférhetőség kérdéseire, valamint arra, hogy a fogyatékossággal élő emberek tapasztalatai hogyan jelennek meg a mesterséges intelligencia fejlesztésében és alkalmazásában.
A közlemény a fogyatékosságtudomány, az MI-etika és az algoritmikus méltányosság nemzetközi szakirodalmára építve fogalmaz meg javaslatokat a befogadóbb, részvételre épülő mesterségesintelligencia-rendszerek fejlesztésére. A tanulmány egyik központi üzenete, hogy a fogyatékossággal élő emberek bevonása a mesterséges intelligencia fejlesztésébe nemcsak etikai szempontból fontos, egyben a felelős és inkluzív technológiai fejlesztés alapfeltétele is.