Friss hírek

“A legnagyobb probléma, hogy nem biztosított az autista gyermekek tanuláshoz való joga ma Magyarországon.” *

“A legnagyobb probléma, hogy nem biztosított az autista gyermekek tanuláshoz való joga ma Magyarországon.” *

2024-02-12

Örömmel osztjuk meg a hírt, hogy a Journal of Autism and Developmental Disorders folyóiratban a napokban megjelentek az országos szinten több, mint 800 szülő részvételével zajló életminőség kutatás átfogó eredményei. A kérdőíves vizsgálat során a kutatócsoport célja volt, hogy feltárja az autista személyek (gyermekek és felnőttek) szüleinek életminőségét, összefüggésében vizsgálja a személyek jellemzőit, ellátását, ill. a szülők jól-létét és életminőségét. A MASZK öröme mellett az eredmények áttekintéséből világosan körvonalazódik a kettőség érzése: az autista gyermeket nevelő/felnőttet támogató szülők életminősége hazánkban kritikus képet mutat. A kutatás jelentősége tehát a nemzetközileg is prominens színtéren való megjelenés mellett a releváns szakmai eredmények, a támogatásokat megalapozó, szülői életminőséget befolyásoló összefüggések megértésével a hazai szakmapolitika számára megfontolásra ajánlott eredményekben is fellelhető, melyek megfelelő nyitottság és szándék esetén az ellátórendszer fejlesztésére is alkalmas háttéradatokként állhatnak rendelkezésre. A kutatás az MTA Tantárgypedagógiai, majd Közoktatás-fejlesztési Kutatási Programjának támogatásával zajlott. A közlemény szabadon hozzáférhető és hivatkozható ide kattintva

* Szubjektív szülői széljegyzet egy kitöltött kérdőív visszajelzési felületén.

Módszertani kézikönyvünk az EDIT-ben

Módszertani kézikönyvünk az EDIT-ben

2023-11-07

Örömmel adjuk hírét, hogy a "Mobillal a suliban?" című, a DATA-rendszer többségi iskolai környezetben való használatáról szóló módszertani útmutatónk szabadon elérhető az ELTE Intézményi Digitális Tudástárában.  Az útmutató ide kattintva tölthető le.

Az útmutató a valódi, mindennapos iskolai élethelyzetekben jelentkező erősségekre és nehézségekre fókuszál, s azokra a pedagógiai módszertani megoldásokra, amelyek az autista tanulók, osztálytársaik és pedagógusaik számára is sikerélményekhez vezethetnek. A kiadvány szerkezetében is tartalmában is törekszik a gyakorlati használhatóságra, áttekinthetőségre. Ezt a célt erősítik azok a “mini esetek” is, amelyek tovább mélyítik a hétköznapokban jelentkező nehézségek hátterének megértését és a DATA-rendszer segítségével történő megelőzést, megoldást.

 

Kutatócsoportunk az ONK-n

Kutatócsoportunk az ONK-n

2023-10-27

Kutatások az autizmus-specifikus ellátás hazai gyakorlatának feltárására címmel lehetőségünk volt egy szimpózium megszervezésére. A szimpóziumot Szekeres Ágota elnökölte, opponensünk Kasik László volt. Kutatási eredményeink hozzájárulnak a minőségi autizmus-specifikus ellátás fejlesztéséhez, melynek fontos része az autizmustudás és szakértelem, a megalapozott és illeszkedő, komprehenzív módszertan, az együttműködés a különböző tudással rendelkező pedagógusok és szakemberek, ill. családok között, valamint a megfelelő erőforrások biztosítása a hazai szolgáltatások különböző színterein.

Az előadások során az autizmus-ellátás különböző szegmenseit mutattuk be, különböző perspektívákból. 

Németh Vivien , Stefanik Krisztina, Völgyesi-Molnár Márta, Győri Miklós: „Ég és föld az, aminek lennie kéne és ami valójában van…” - Szülői perspektívák autista gyermekeik iskolai ellátásáról. Az első előadásban megismertük a szülők perspektíváit autista gyermekük intézményválasztásának, intézményi útkeresésének, az ezzel való elégedettséget, kihívásokat és támogató faktorokat.

Havasi Ágnes, Stefanik Krisztina, Győri Miklós: Specifikus-e a speciális? - Az autizmus-specifikus ellátás minősége gyógypedagógiai iskolában. A második előadásban a szerzők a gyógypedagógiai ellátás autizmus-specifikus szempontjait vizsgálják 19 alsó tagozatos osztályban. Eredményeink közül kiemeltük, hogy a tanulók kétharmada nem jut olyan autizmus-specifikus ellátáshoz, amely biztosíthatná számukra az optimális részvételt a tanulási folyamatban, mert hiányoznak a megfelelő erőforrások, egyenetlenül biztosított a szakemberek módszertani képzettsége és nem megfelelők az együttműködések.

Fazekas Dorottya, Stefanik Krisztina, Jakab Zoltán: Főszereplő vagy statiszta? Az utazó gyógypedagógus az autista gyerekek együttnevelésében. A harmadik előadásban az autista tanulók ellátásának egy sajátos területe kerül előtérbe, mégpedig az utazó gyógypedagógiai ellátás. A megkérdezett szakértők azonos nehézségeket látnak. A kutatás megerősíti a második előadásban hangsúlyos eredményeket, miszerint a külön-és együttnevelésben egyaránt jellemző az autizmustudás hiánya, ill. a tárgyi feltételek egyenetlensége.  

Őszi Tamásné, Havasi Ágnes, Bertók Csilla, Janoch Monika, Győri Miklós: Egy újabb példa a kutatás és a gyakorlat gyümölcsöző összjátékára: korszerű technológia az autista tanulók együttnevelésében. A negyedik előadásban a komplex DATA-rendszer (Digitális Autonómia-Támogatás az Autizmus spektrumon) együttnevelésben is eredményes használatához kidolgozott módszertani útmutató bemutatására kerül sor. A módszertan fejlesztését kutatócsoportunk autizmus-szakemberei többlépcsős szakértői teammunkában végezték, tapasztalati szakértőkkel együttműködve. A felhasználóbarát útmutató elsősorban a DATA-rendszert alkalmazó többségi pedagógusok számára készült.  

Magyar Gyógypedagógusok Országos Egyesületének 49. konferenciáján jártunk

Magyar Gyógypedagógusok Országos Egyesületének 49. konferenciáján jártunk

2023-07-02

Kutatócsoportunk egy előadással is képviseltette magát az idén a MAGYE 49. országos konferenciáján, Móron. 

Külön öröm volt, hogy gyakorló pedagógusok az Autizmus Szakosztály előadásai sorában saját gyakorlatukból mutattak be példákat a DATA-rendszer iskolai használatáról. Hüll-Balajthy Lilla a székesfehérvári EGYMI-ből, míg Mohay Dorottya a kecskeméti Autizmus Centrumból és integrációból is hozott igen inspiráló példákat. Az Autizmus Alapítvány pedagógusánaknak, Farosi Orsolyának előadásában a jó gyakorlatok sorában szintén megjelent a DATA-rendszer használata. Köszönjük, hogy együtt fejlődhetünk.

A konferencia programja itt érhető el

A kutatócsoportról

Az MTA-ELTE Autizmus Szakmódszertani Kutatócsoport (MASZK) 2016. szeptember 1-jével kezdte meg működését, az MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Programja keretében elnyert kutatási támogatás segítségével.

Kutatócsoportunk az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán működő Tanszékközi Autizmus Műhely korábbi és jelenlegi kutatásaira alapozva alakította ki szakmódszertani koncepcióját. Alapkutatási és innovatív eszközfejlesztési fókuszaink mellett kiemelten koncentrálunk az evidencia-alapú gyakorlatok meghonosítására és fejlesztésére az autizmus területén, s ezen keresztül az autizmussal élő emberek és családtagjaik életminőségének javítására, társadalmi integrációjának megerősítésére. Ennek elsődleges terepe az oktatás.

A team olyan szakmai munkacsoport, amely kutatási és gyakorlati kompetenciákat egyesít elsősorban a pedagógia, a gyógypedagógia valamint a pszichológia és az egészségtudomány területéről. Ebben a multidiszciplináris keretben jelennek meg olyan speciális hangsúlyok, mint a kognitív fejlődés, az oktatási idegtudomány és a korszerű info-kommunikációs eszközök evidencia alapú alkalmazása.

Kutatócsoportunk tagjairól itt olvashat részletesen

A kutatócsoport vezetői

Dr. Szekeres Ágota

Dr. Szekeres Ágota 2022-

dr. Szekeres Ágota okleveles gyógypedagógus és pszichológus, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Atipikus Viselkedés és Kogníció Gyógypedagógiai Intézetének egyetemi docense, valamint mb. intézetigazgatója. Előadásait és szemináriumait elsősorban a tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirányon tartja.

Kutatási területei: a különböző szociometriai módszertanok, a társas kapcsolatok alakulása különböző életkorú és összetételű közösségekben, az együttnevelés tényezőinek megismerése.

2003 óta teljes állású oktatója a Karnak, de több más képzőhelyen is oktat(ott) (ELTE-TÓK, ELTE-PPK, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Wesley János Lelkészképző Főiskola).

2014-2017. között Bolyai János Kutatói Ösztöndíjban részesült. 2015-ben Pro Universitate Emlékérem bronz fokozatát kapta meg, 2016-ban pedig Rektori Kiválósági Különdíjat nyert.

2009. óta a Gyógypedagógiai Szemle szerkesztőségének tagja. Emellett rendszeres előadó haza és nemzetközi neveléstudományi (és gyógypedagógiai) konferenciákon.

 

Gyori Miklos

Dr. habil. Győri Miklós 2016-2022

Dr. habil. Győri Miklós pszichológus, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Gyógypedagógiai Pszichológiai Intézetének egyetemi docense.

Kutatási területei az informatikai alapú asszisztív, edukációs és diagnosztikus eljárások és módszerek; az autizmus spektrum pszichológiája és pedagógiája; az atipikus kogníció, nyelv és kommunikáció; a tekintetkövetéses (eye-tracking) módszertanok alkalmazásai.

Alapkutatási érdeklődését Autism and cognitive architecture című kötete reprezentálja (Akadémiai, 2006); oktatás, technológia és az atipikus emberi képességmintázatok összefüggéseivel kapcsolatos munkáit pedig a Joseph Mintz-cel és Morten Aagaard-dal együtt szerkesztett és írt Touching the Future Technology for Autism? című kötet (IOS Press, 2012).

Oktatott és külsősként ma is rendszeresen oktat az ELTE pszichológusképzésében, 2010 óta elsősorban az ELTE gyógypedagógus-képzésében vesz részt, s 1996 óta rendszeres óraadó a Bécsi Egyetemen is.

Céljaink

Miközben hazánkban mintegy 100.000 fő él autizmussal, még mindig kevéssé állnak rendelkezésre az érintett személyeket, családjaikat és oktatási környezetüket több lépésben támogató, bizonyítékokon alapuló komprehenzív-szupportív technikák, a több szintű, a befogadást szisztematikusan támogató eljárások.

Alapvető célunk ezen a hiányon enyhíteni szisztematikus kutatások alapján kidolgozott és validált módszertanokkal, amelyek majd széles körben alkalmazhatóak lesznek az autizmus spektrumon lévő személyek társadalmi integrációjának támogatásában, s ezen belül kiemelten az inkluzív oktatás elősegítésében.

Ennek kiindulópontjaként célunk az autizmus spektrumon lévő gyermekek és családjaik erőforrásainak és nehézségeinek feltárása; s erre alapozva célirányos, személyre szabott – elsősorban az intézményes nevelés keretein belül működő –, szakszerű ellátási formák megalapozása.

Kutatásmódszertani elkötelezettségeink közül kiemeljük a nagy- és kismintás kvantitatív eljárások valamint a kvalitatív módszerek tudatos, integrált alkalmazását, az illesztett csoportok összehasonlításán alapuló elrendezéseket és elemzéseket, a szisztematikus hatásvizsgálatot.