2026. június 2-án rendezi meg az ELTE Digitális Oktatási Kompetencia Központ (DOKK) a „Kinek és hogyan segítünk kutatóvá válni? A kutatói mentorálás régi-új kérdései” című szakmai eseményt az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar épületében. A rendezvény célja, hogy teret adjon a közös gondolkodásnak a kutatói mentorálás jelenlegi kihívásairól, a témavezetői szerep változásairól és a kutatói utánpótlás támogatásának lehetőségeiről.
További részletek →2026. május 7-én zajlott a Bárczi-(gyógy)tea sorozat 12. évadának záróalkalma az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon és online. Az idei évad központi témája a kutatások, innovációk és participativitás volt a 125 éves gyógypedagógus-képzés kontextusában. Az esemény három különböző, mégis egymással összefüggő kutatási területet mutatott be...
További részletek →2026. április 24-én Székesfehérváron, a Kodolányi János Egyetemen került megrendezésre a Pedagógiai Szakszolgálatok Hete zárókonferenciája „Szakmai erőforrások és innovációs terek” címmel. A rendezvényt a Fejér Vármegyei Pedagógiai Szakszolgálat szervezte a Székesfehérvári Tankerületi Központ közreműködésével, és célja az volt, hogy fórumot teremtsen a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásához kapcsolódó aktuális szakmai kérdések, jó gyakorlatok és fejlesztési irányok bemutatására.
További részletek →2026. május 7-én 16:00 órától kerül sor a Bárczi-(gyógy)tea sorozat évadzáró alkalmára az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon és online. Az eseményen az MTA–ELTE Autizmus és Tanulási Akadályozottság Szakmódszertani Kutatócsoport (MASZK) 2025-2029 közötti kutatási programját kutatócsoportunk vezetője, dr. Szekeres Ágota ismerteti.
További részletek →
Az MTA-ELTE Autizmus Szakmódszertani Kutatócsoport (MASZK) 2016. szeptember 1-jével kezdte meg működését, az MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Programja keretében elnyert kutatási támogatás segítségével.
Kutatócsoportunk az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán működő Tanszékközi Autizmus Műhely korábbi és jelenlegi kutatásaira alapozva alakította ki szakmódszertani koncepcióját. Alapkutatási és innovatív eszközfejlesztési fókuszaink mellett kiemelten koncentrálunk az evidencia-alapú gyakorlatok meghonosítására és fejlesztésére az autizmus területén, s ezen keresztül az autizmussal élő emberek és családtagjaik életminőségének javítására, társadalmi integrációjának megerősítésére. Ennek elsődleges terepe az oktatás.
A team olyan szakmai munkacsoport, amely kutatási és gyakorlati kompetenciákat egyesít elsősorban a pedagógia, a gyógypedagógia valamint a pszichológia és az egészségtudomány területéről. Ebben a multidiszciplináris keretben jelennek meg olyan speciális hangsúlyok, mint a kognitív fejlődés, az oktatási idegtudomány és a korszerű info-kommunikációs eszközök evidencia alapú alkalmazása.
Kutatócsoportunk tagjairól itt olvashat részletesen
dr. Szekeres Ágota okleveles gyógypedagógus és pszichológus, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Atipikus Viselkedés és Kogníció Gyógypedagógiai Intézetének egyetemi docense, valamint mb. intézetigazgatója. Előadásait és szemináriumait elsősorban a tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirányon tartja.
Kutatási területei: a különböző szociometriai módszertanok, a társas kapcsolatok alakulása különböző életkorú és összetételű közösségekben, az együttnevelés tényezőinek megismerése.
2003 óta teljes állású oktatója a Karnak, de több más képzőhelyen is oktat(ott) (ELTE-TÓK, ELTE-PPK, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Wesley János Lelkészképző Főiskola).
2014-2017. között Bolyai János Kutatói Ösztöndíjban részesült. 2015-ben Pro Universitate Emlékérem bronz fokozatát kapta meg, 2016-ban pedig Rektori Kiválósági Különdíjat nyert.
2009. óta a Gyógypedagógiai Szemle szerkesztőségének tagja. Emellett rendszeres előadó haza és nemzetközi neveléstudományi (és gyógypedagógiai) konferenciákon.
Dr. habil. Győri Miklós pszichológus, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Gyógypedagógiai Pszichológiai Intézetének egyetemi docense.
Kutatási területei az informatikai alapú asszisztív, edukációs és diagnosztikus eljárások és módszerek; az autizmus spektrum pszichológiája és pedagógiája; az atipikus kogníció, nyelv és kommunikáció; a tekintetkövetéses (eye-tracking) módszertanok alkalmazásai.
Alapkutatási érdeklődését Autism and cognitive architecture című kötete reprezentálja (Akadémiai, 2006); oktatás, technológia és az atipikus emberi képességmintázatok összefüggéseivel kapcsolatos munkáit pedig a Joseph Mintz-cel és Morten Aagaard-dal együtt szerkesztett és írt Touching the Future Technology for Autism? című kötet (IOS Press, 2012).
Oktatott és külsősként ma is rendszeresen oktat az ELTE pszichológusképzésében, 2010 óta elsősorban az ELTE gyógypedagógus-képzésében vesz részt, s 1996 óta rendszeres óraadó a Bécsi Egyetemen is.
Miközben hazánkban mintegy 100.000 fő él autizmussal, még mindig kevéssé állnak rendelkezésre az érintett személyeket, családjaikat és oktatási környezetüket több lépésben támogató, bizonyítékokon alapuló komprehenzív-szupportív technikák, a több szintű, a befogadást szisztematikusan támogató eljárások.
Alapvető célunk ezen a hiányon enyhíteni szisztematikus kutatások alapján kidolgozott és validált módszertanokkal, amelyek majd széles körben alkalmazhatóak lesznek az autizmus spektrumon lévő személyek társadalmi integrációjának támogatásában, s ezen belül kiemelten az inkluzív oktatás elősegítésében.
Ennek kiindulópontjaként célunk az autizmus spektrumon lévő gyermekek és családjaik erőforrásainak és nehézségeinek feltárása; s erre alapozva célirányos, személyre szabott – elsősorban az intézményes nevelés keretein belül működő –, szakszerű ellátási formák megalapozása.
Kutatásmódszertani elkötelezettségeink közül kiemeljük a nagy- és kismintás kvantitatív eljárások valamint a kvalitatív módszerek tudatos, integrált alkalmazását, az illesztett csoportok összehasonlításán alapuló elrendezéseket és elemzéseket, a szisztematikus hatásvizsgálatot.
