Friss hírek
Új tanulmány jelent meg a mesterséges intelligencia és a fogyatékosság kapcsolatáról
2026-07-01Miközben a mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet kap az oktatásban, a közszolgáltatásokban és a mindennapi életben, egyre fontosabb kérdés, hogy ezek a technológiák hogyan jelenítik meg a fogyatékosságot, és milyen hatással vannak a társadalmi részvételre. Ezzel a témával foglalkozik a kutatócsoportunk közreműködésével készült tanulmány Borsodi Zsófia, Szenczi Beáta, Szekeres Ágota és Virányi Anita szerzőségével, amely a Hungarian Journal of Disability Studies & Special Education/ Fogyatékosság és Társadalom folyóirat 2026/1. számában jelent meg „Nothing About Us – Without Algorithms?” A Theoretical Synthesis of the Contradictions in the Relationship Between Artificial Intelligence and Disability címmel.
A tanulmány a fogyatékosságtudomány és a mesterséges intelligencia etikájának metszéspontján vizsgálja a nagy nyelvi modellek működését. Arra keresi a választ, hogy az MI-rendszerek miként járulhatnak hozzá az inklúzióhoz, ugyanakkor hogyan erősíthetnek fel meglévő társadalmi egyenlőtlenségeket és sztereotípiákat. Kiemelt figyelmet fordít a méltányosság, az autonómia, az átláthatóság és a hozzáférhetőség kérdéseire, valamint arra, hogy a fogyatékossággal élő emberek tapasztalatai hogyan jelennek meg a mesterséges intelligencia fejlesztésében és alkalmazásában.
A közlemény a fogyatékosságtudomány, az MI-etika és az algoritmikus méltányosság nemzetközi szakirodalmára építve fogalmaz meg javaslatokat a befogadóbb, részvételre épülő mesterségesintelligencia-rendszerek fejlesztésére. A tanulmány egyik központi üzenete, hogy a fogyatékossággal élő emberek bevonása a mesterséges intelligencia fejlesztésébe nemcsak etikai szempontból fontos, egyben a felelős és inkluzív technológiai fejlesztés alapfeltétele is.
Programajánló: Beszélgetés a kutatói mentorálás kérdéseiről
2026-05-202026. június 2-án rendezi meg az ELTE Digitális Oktatási Kompetencia Központ (DOKK) a „Kinek és hogyan segítünk kutatóvá válni? A kutatói mentorálás régi-új kérdései” című szakmai eseményt az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar épületében. A rendezvény célja, hogy teret adjon a közös gondolkodásnak a kutatói mentorálás jelenlegi kihívásairól, a témavezetői szerep változásairól és a kutatói utánpótlás támogatásának lehetőségeiről.
A program részeként plenáris kerekasztal-beszélgetés foglalkozik majd a kutatói mentorálási tapasztalatokkal, a témavezetői szerep változó elvárásaival, valamint a mentorálásra való tudatos felkészülés kérdéseivel. A beszélgetés moderátora Fábri György lesz, a résztvevők között pedig dr. Szekeres Ágota, az MTA–ELTE Autizmus és Tanulási Akadályozottság Szakmódszertani Kutatócsoport vezetője is szerepel az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar képviseletében.
A délután második felében World Café beszélgetésekre kerül sor három kiemelt téma köré szerveződve: a témavezetés és mentorálás rendszerszintű kérdései, a témavezetői szerep határai és átmeneti jellege, valamint a külföldi és magyar hallgatók mentorálásának tapasztalatai kerülnek fókuszba.
A rendezvény aktuális kérdéseket érint a felsőoktatási és kutatói közegben: hogyan támogatható a kutatói pályára készülő hallgatók szakmai fejlődése, milyen szerepe van a mentorálásnak a kutatói közösségek működésében, és hogyan lehet tudatosabban felkészülni a témavezetői feladatokra. A program célja a tapasztalatmegosztás mellett a különböző tudományterületek és intézményi szereplők közötti párbeszéd erősítése is.
A rendezvény nyitott az ELTE-n belüli és azon kívüli érdeklődők számára is. A részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött az alábbi linken: https://elteppk.eu.qualtrics.com/jfe/form/SV_dgmouvPtBp1hapU
MASZK-előadás a Bárczi-(gyógy)tea évadzáró eseményén
2026-05-112026. május 7-én zajlott a Bárczi-(gyógy)tea sorozat 12. évadának záróalkalma az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon és online. Az idei évad központi témája a kutatások, innovációk és participativitás volt a 125 éves gyógypedagógus-képzés kontextusában.
Az esemény három különböző, mégis egymással összefüggő kutatási területet mutatott be: az iskolai életminőség és társas kapcsolatok kérdéseit, a nyelvfejlődési zavarok diagnosztikai és intervenciós lehetőségeit, valamint a felnőttkori nyelvi rehabilitáció aktuális kutatási irányait.
A rendezvényen dr. Szekeres Ágota, az MTA–ELTE Autizmus és Tanulási Akadályozottság Szakmódszertani Kutatócsoport vezetője is előadást tartott „Életminőség és társas kapcsolatok. A MASZK kutatási tervei 2025–2029 között”címmel. Az előadás a kutatócsoport jelenleg is zajló, négyéves kutatási programját mutatta be, amely az autista és tanulásban akadályozott tanulók iskolai életminőségére és társas beágyazottságára fókuszál. A kutatás egyik fő iránya az autista és tanulásban akadályozott tanulók, valamint családjaik életminőségének és az ellátással való elégedettségének vizsgálata nemzetközi összehasonlításban. A program emellett azt is kutatja, hogy a pedagógusok mennyiben látják és értik a diákok közötti kapcsolatokat, és ez hogyan hat a befogadó osztályközösségek működésére.
Az előadás során hangsúlyt kapott az a szemlélet is, hogy a kutatás eredményei közvetlenül kapcsolódjanak a mindennapi pedagógiai gyakorlathoz, és támogassák a befogadó nevelési környezetek kialakítását. A rendezvénysorozat keretében tartott magas szintű előadásáért kollégánk elismerő oklevelet vett át.
MASZK a Pedagógiai Szakszolgálatok Hete zárókonferenciáján
2026-04-272026. április 24-én Székesfehérváron, a Kodolányi János Egyetemen került megrendezésre a Pedagógiai Szakszolgálatok Hete zárókonferenciája „Szakmai erőforrások és innovációs terek” címmel. A rendezvényt a Fejér Vármegyei Pedagógiai Szakszolgálat szervezte a Székesfehérvári Tankerületi Központ közreműködésével, és célja az volt, hogy fórumot teremtsen a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásához kapcsolódó aktuális szakmai kérdések, jó gyakorlatok és fejlesztési irányok bemutatására.
A konferencia programja átfogó képet adott a gyógypedagógia és a szakszolgálati ellátás aktuális kihívásairól és lehetőségeiről, különös tekintettel az együttnevelésre, a differenciálásra, valamint a különböző fejlődési és viselkedéses sajátosságok megértésére és támogatására.
A rendezvényen kutatócsoportunk több tagja is előadóként vett részt. Őszi Tamásné előadásában az autizmus területén alkalmazható hatékony módszereket és együttműködési lehetőségeket mutatta be. Kiemelte, hogy az általa képviselt megközelítés kifejezetten gyakorlatorientált és rendszerszintű: nem egyetlen „csodamódszerre” épít, hanem egymást erősítő elemek együttes alkalmazására. Az autizmus-specifikus pedagógiát egyénre szabott, strukturált és vizuális központú rendszerként írta le, amelyben a viselkedés és a környezet alakítása egymással összefüggésben történik. Hangsúlyozta a családdal való szoros együttműködés jelentőségét is, ahol a szülők partnerként vesznek részt a fejlesztési folyamatban, biztosítva az otthoni és intézményi támogatás összehangolását. A gyakorlatban mindez olyan eszközökben jelenik meg, mint a vizuális napirendek, a kijelölt munkaterületek és a kiszámítható rutinok.
dr. Szekeres Ágota előadásában az együttnevelésben megvalósítható differenciálás lehetőségeit mutatta be, különös tekintettel arra, hogy a pedagógiai gyakorlat miként tud alkalmazkodni a tanulók eltérő szükségleteihez.
Horváth Endre a társas kapcsolatok megismerésének és vizsgálatának lehetőségeit ismertette az óvodától a középiskoláig, rámutatva ezek jelentőségére a tanulói jóllét és az inkluzív közösségek szempontjából.
A konferencián elhangzott további előadások olyan témákat érintettek, mint az ADHD mögött álló működésmódok megértése, az olvasás- és helyesírási zavarokkal küzdő gyermekek támogatása, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók integrált ellátásának szervezési és szakmai kérdései. A program zárásaként a szakemberek a pedagógusok mentális jóllétének megőrzéséről és a kiégés megelőzésének lehetőségeiről is hallhattak előadást.
A rendezvény jó lehetőséget teremtett arra, hogy a kutatócsoport munkájához kapcsolódó témák szélesebb szakmai közegben is megjelenjenek, és erősödjön a kapcsolat a kutatás és a szakszolgálati gyakorlat között.
Programajánló: Aktuális kutatások a gyógypedagógiában
2026-04-24Helyszín: ELTE BGGYK (1097 Budapest, Ecseri út 3., A/202.) és online
Időpont: 2026. május 07. 16:00-18:00
2026. május 7-én 16:00 órától kerül sor a Bárczi-(gyógy)tea sorozat évadzáró alkalmára az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon és online. Az eseményen az MTA–ELTE Autizmus és Tanulási Akadályozottság Szakmódszertani Kutatócsoport (MASZK) 2025-2029 közötti kutatási programját kutatócsoportunk vezetője, dr. Szekeres Ágota ismerteti.
A jelenleg is zajló, négyéves kutatásunk középpontjában az autista és tanulásban akadályozott tanulók iskolai életminősége és társas beágyazottsága áll. A program két fő irányra épül. Egyrészt vizsgáljuk a tanulók és családjaik életminőségét, valamint az ellátással való elégedettséget nemzetközi összehasonlításban. Másrészt azt kutatjuk, hogy a pedagógusok mennyiben látják és értik a diákok közötti kapcsolatokat, és ez hogyan hat a befogadó osztályközösségek működésére.
Az esemény további előadásai más kutatócsoportok munkájába nyújtanak betekintést. dr. Kas Bence az MTA–ELTE Nyelvfejlődési Zavarok Kutatócsoport legújabb eredményeit mutatja be a nyelvfejlődési zavarok diagnosztikája és terápiája területén, míg dr. Zakariás Lilla az Afázia és Egyéni Különbségek Kutatóműhely kutatásain keresztül a felnőttkori nyelvi zavarok vizsgálatát és rehabilitációs lehetőségeit ismerteti.
További információk az alábbi linken érhetők el: https://barczi.elte.hu/aktualis-kutatasok-a-gyogypedagogiaban
Szeretettel várunk minden érdeklődőt!
A borítókép MI képgenerálással készült.
Autizmus világnapja – Rendezvények és szakmai programok a MASZK munkatársainak részvételével
2026-04-08
Az Autizmus Világnapjához kapcsolódva 2026-ban is számos szemléletformáló és szakmai program valósult meg, amelyekhez az MTA–ELTE Autizmus és Tanulási Akadályozottság Szakmódszertani Kutatócsoport (MASZK) munkatársai is aktívan kapcsolódtak.
2026. március 25-én Őszi Tamásné, az Autizmus Alapítvány Általános Iskola igazgatója kutatócsoportunk tagja a Kék Élmény Konferencián tartott előadást „A módszertan működik! – egyéni felmérés, tervezés és támogatás iskoláskorban” címmel, majd március 30-án Nagykanizsán, a Rozgonyi úti Általános Iskolában adott elő „Autista tanulók a többségi iskolákban” címmel.
Április 1-jén szintén kollégánk mondott beszédet a Bugyin megrendezett Kék séta és piknik közösségi eseményén. A program során a résztvevők közös sétán vettek részt, majd a Központi Óvodánál piknik és családi programok várták őket.
Munkatársaink célja, hogy a világnap a figyelemfelhívás mellett valódi szakmai párbeszédet és közösségi találkozásokat is teremtsen.
AZ AUTIZMUS VILÁGNAPJÁRA: Kalibrálom a radarom. Ajánlások autista hallgatók tanulmányainak támogatásához
2026-04-07Örömmel adunk hírt arról, hogy megjelent a „Kalibrálom a radarom – Ajánlások autista hallgatók tanulmányainak támogatásához” című kiadvány, amely gyakorlati útmutatót kínál a felsőoktatásban dolgozó oktatók és szakemberek számára.
A témában elismert szakemberekből álló szerzői kör tagja Győriné Dr. Stefanik Krisztina, az MTA–ELTE Autizmus és Tanulási Akadályozottság Szakmódszertani Kutatócsoport (MASZK) kutatója.
A kötet azoknak szól, akik egyetemen vagy főiskolán tanítanak, tisztelik az emberi sokszínűséget, és szeretnének aktívan hozzájárulni ahhoz, hogy az autista hallgatók értő, támogató közegben vehessenek részt a tanulásban. A kiadvány különlegessége, hogy ajánlásait autista emberek, egyetemi oktatók és dolgozók, valamint autizmus-szakemberek közös munkája formálta.
A kiadvány gyakorlatorientált szemlélettel kínál javaslatokat:
- a kurzusok tervezéséhez és kivitelezéséhez,
- a kommunikáció és tananyag-szervezés akadálymentesítéséhez,
- valamint a számonkérés különböző formáinak rugalmas alakításához.
Az ajánlások hangsúlyozzák, hogy a támogatás nem egységes megoldások alkalmazását jelenti, hanem olyan rugalmas keretrendszert, amely a hallgatók egyéni szükségleteihez és az oktatók lehetőségeihez igazítható. A kötet kitér az inkluzív tanulási környezet kialakításának alapelveire, valamint konkrét példákat is ad előadások, gyakorlatok és vizsgák adaptálására.
A kiadvány elérhető és letölthető az alábbi linkről: LETÖLTÖM
Programajánló: Nobel-díjasok és tehetséges diákok találkozója Szegeden
2026-03-19Helyszín: SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központ (TIK), Nagyelőadó (6722 Szeged, Ady tér 10)
Időpont: 2026. március 31. (kedd), 9.00–11.30
2026. március 29-31. között Szegeden rendezik meg a XXVI. Nobel-díjasok és tehetséges diákok találkozóját a Nemzeti Orvosbiológiai Alapítvány szervezésében, a Nemzeti Tudósképző Akadémia programjának részeként. A többnapos esemény célja, hogy a fiatal tehetségek és pedagógusaik közvetlen kapcsolatba kerüljenek a nemzetközi tudományos élet kiemelkedő képviselőivel.
A rendezvény részeként 2026. március 31-én kerül sor az Academia Europaea Pedagógia Szekcióra, amely a köznevelésben dolgozó pedagógusok szakmai támogatását és a tehetséggondozás erősítését szolgálja. A pedagógiai szekció célja, hogy magas színvonalú szakmai továbbképzési lehetőséget biztosítson a résztvevők számára, és ráirányítsa a figyelmet a közoktatás-fejlesztés területén működő kutatócsoportok szerepére a pedagógiai innováció és a tanulói eredményesség fejlesztésében.
A program elsősorban a Nemzeti Tudósképző Akadémia programban aktívan részt vevő, főként biológia- és kémiatanár kollégáknak szól, akik a konferencián részt vevő diákok kísérőpedagógusaiként kapcsolódnak be a rendezvénybe.
A programban előadást tart Dr. Völgyesi-Molnár Márta, az MTA–ELTE Autizmus és Tanulási Akadályozottság Szakmódszertani Kutatócsoport (MASZK) tagja is. Előadásának címe: „El vagyok maradva az anyagokkal, de mégis tudok mindent, ezért stresszelek” – Közös munka alapjai a sikeres és boldog autista diákokért. Az előadás áttekintést ad az autizmus megértését segítő, nemzetközileg megalapozott tudás legfontosabb elemeiről, és bemutatja a kutatócsoport hazai szinten is egyedülálló fejlesztéseit, többek között az inklúziót támogató CsIIP programot, a digitális DATA módszertanokat, valamint a közösségek feltérképezését célzó SMETRY eljárást.
A bemutatott eredmények és módszertani megközelítések célja, hogy a pedagógusok támogatást kapjanak egy autizmus-barát iskolai környezet kialakításához, és olyan gyakorlati szempontokkal gazdagodjanak, amelyeket saját intézményi környezetükben is hasznosítani tudnak.
Bővebb információ a rendezvényről és ezen belül a pedagógiai szekcióról elérhető a Nemzeti Tudósképző Akadémia honlapján is (www.edu-sci.org), ezen belül a rendezvény aloldalán: https://www.edu-sci.org/konferencia202603/
Szeretettel várunk minden érdeklődőt!
Kötetbemutató a gyógypedagógiai pszichológia aktuális kérdéseiről
2026-03-192026. március 18-án került sor a Magyar Pszichológiai Szemle 2025/3-as különszámának bemutatójára az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán. A kerekasztal-beszélgetéssel egybekötött esemény a gyógypedagógiai pszichológia aktuális kérdéseit állította középpontba.
A kötet bemutatójának házigazdája Prof. Dr. Fülöp Márta főszerkesztő, valamint a különszám vendégszerkesztője, Dr. Bolla Veronika voltak. A beszélgetés során a kötet tanulmányai mentén többek között szó esett a csecsemőkori sírás jelenségéről, az érzelemszabályozásról, a tanulási és memóriafolyamatok idegrendszeri alapjairól, valamint a digitális diagnosztikai eljárások lehetőségeiről. A bemutatott írások empirikus kutatásokra és hazai szakmai hagyományokra építve mutatják be, hogyan alakul a gyógypedagógiai pszichológia szerepe a szakmai gyakorlatban.
A bemutatott írások között több, az MTA–ELTE Autizmus és Tanulási Akadályozottság Szakmódszertani Kutatócsoport (MASZK) munkájához kapcsolódó tanulmány is szerepelt. Dr. Szekeres Ágota, Horváth Endre és Dr. Szenczi Beáta közös tanulmánya a tanári ráhangoltság társas kapcsolati dimenziójának vizsgálatára fókuszált. Emellett Dr. habil. Jakab Zoltán társszerzőként vett részt a füldominancia és kézdominancia összefüggéseit elemző, valamint az AdaPsyd online diagnosztikus tesztrendszert bemutató tanulmányokban.
Az esemény célja a párbeszéd erősítése volt a gyógypedagógia, a pszichológia, a pedagógia, a szociális munka és az egészségtudomány határterületein dolgozó szakemberek között. A bemutató lehetőséget teremtett arra, hogy a résztvevők a tudományos eredmények reflektív és humanista gyakorlatban való alkalmazásáról gondolkodjanak.
Nemzetközi együttműködés az autizmuskutatás és inklúzió területén
2026-03-052026. február 24-én az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán nemzetközi workshopokra került sor az akadálymentesség és a fogyatékosságügyi jog témájában. A Disability Studies Social Innovation Lab és az Autizmus spektrum pedagógiája szakirány meghívására karunkra látogatott Dr. Lesley E. Davis és Dr. Sarah Hurwitz az Amerikai Egyesült Államokból.
A nyitott szakmai program két workshopból állt. A délelőtti, Enable Us! International Accessibility Workshop című alkalom az akadálymentesség kérdését járta körül, Dr. Lesley E. Davis és az Acces4you közreműködésével. A délutáni műhelymunka a Fogyatékosságtudományi Doktori Műhely keretében valósult meg Understanding Disability Law in the United States – The ADA and IDEA as Cornerstones of Legal Protection címmel, amelyben a résztvevők az Egyesült Államok fogyatékosságügyi jogi szabályozásának alapelveivel és intézményi kereteivel ismerkedhettek meg.
A látogatáshoz kapcsolódva 2026. február 26-án az MTA-ELTE Autizmus és Tanulási Akadályozottság Szakmódszertani Kutatócsoport (MASZK) tagjai Győriné Dr. Stefanik Krisztina, Dr. Völgyesi-Molnár Márta, Dr. Macher Mónika és Dr. Havasi Ágnes részvételével szakmai találkozót tartottak a vendégekkel. A megbeszélésen a kutatócsoport eddigi munkáját és fő kutatási irányait mutatták be.
A bemutató során szó esett a MASZK kutatócsoport fő céljairól, amelyek között szerepel az autista gyermekek és felnőttek, valamint családjaik életminőségének vizsgálata, az inklúziót támogató pedagógiai programok fejlesztése, valamint olyan digitális és módszertani innovációk kidolgozása, amelyek segítik az autista személyek autonómiáját és társadalmi részvételét.
A bemutatott projektek között szerepelt többek között:
- az autista gyermekek és családjaik életminőségét vizsgáló nemzetközi kutatás (ASP-PROCOLL),
- az inkluzív oktatást támogató Csillagbusz Inklúziós Intervenciós Program (CsIIP),
- valamint a DATA digitális támogatórendszer, amely az autista személyek mindennapi önállóságát segíti.
A találkozó lehetőséget teremtett a szakmai tapasztalatok megosztására, valamint egy lehetséges jövőbeli nemzetközi kutatási pályázat közös előkészítésére. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az autizmussal élő személyek társadalmi részvételének és inklúziójának támogatása csak nemzetközi együttműködésben, kutatás és innováció összekapcsolásával valósítható meg hatékonyan.
