Friss hírek
Új Q1-es nemzetközi publikáció jelent meg a MASZK kutatóinak közreműködésével
2026-08-24Új nemzetközi tanulmány jelent meg a Frontiers in Psychiatry, Q1-es besorolású folyóirat Autism szekciójában a MASZK három kutatója, Dr. Völgyesi-Molnár Márta, Dr. Stefanik Krisztina és Dr. Szekeres Ágota közreműködésével.
A Cross-cultural associations between behavioural, emotional, and cognitive differences in autistic children and parental wellbeing: evidence from five countries című tanulmány 219 autista gyermek és családja adatait vizsgálta Ausztráliából, Szingapúrból, Magyarországról, Romániából és az Egyesült Királyságból. A kutatók azt elemezték, hogyan függnek össze a gyermekek érzelmi és viselkedési, valamint kognitív és adaptív jellemzői a szülők életminőségével és stressz-szintjével.
Az eredmények szerint a gyermekek nagyobb érzelmi és viselkedési nehézségei alacsonyabb szülői életminőséggel és magasabb stresszel jártak együtt. A kognitív és adaptív nehézségek esetében nem mutatkozott statisztikailag szignifikáns kapcsolat a vizsgált szülői kimenetekkel. Az összefüggések az öt országban hasonló mintázatot mutattak, ami megerősíti a korai felismerés és a családközpontú, kulturálisan érzékeny támogatás jelentőségét.
A tanulmány a kutatócsoport és Prof. Valsamma Eapen között több éve zajló nemzetközi együttműködés újabb eredménye. Eapen professzor a UNSW Sydney csecsemő-, gyermek- és ifjúságpszichiátriai tanszékvezető professzora, kutatásainak kiemelt területei közé tartoznak a neurodevelopmentális állapotok, köztük az autizmus, valamint a gyermek- és ifjúságpszichiátria kérdései.
A MASZK és Eapen professzor kutatócsoportja közötti kapcsolat a szülői életminőség vizsgálatainak tervezésekor kezdődött. Az együttműködés első lépése a QoLA autizmusspecifikus életminőség-kérdőív magyar adaptációja volt. Eapen professzor 2018 júliusában személyesen is részt vett a kutatócsoport workshopján az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán.
Az együttműködésből több közös publikáció is született. 2023-ban hét ország, köztük Magyarország több mint ezer résztvevőjének adatait feldolgozó transzkulturális vizsgálat jelent meg a szülői életminőségről. A mostani tanulmány ezt a közös kutatási irányt folytatja, ezúttal az autista gyermekek jellemzői és a szülői jóllét közötti összefüggésekre fókuszálva.
Kutatócsoportunk két tagja nyert doktori ösztöndíjat az Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Programban
2026-08-24Az MTA–ELTE Autizmus és Tanulási Akadályozottság Szakmódszertani Kutatócsoport két tagja, Berényi Diana és Borsodi Zsófia is támogatást nyert az Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program 2026/2027-es pályázatán. Mindketten 12 hónapos Egyetemi Doktori Kutatói Ösztöndíjban részesülnek.
Berényi Diana kutatása a tanulásban akadályozott fiatalok identitásalakulását vizsgálja Dr. Szekeres Ágota témavezetésével. A kutatás célja annak feltárása, hogyan alakul az identitásfejlődés mintázata a tanulásban akadályozott, enyhe értelmi fogyatékossággal élő 14-25 év közötti fiatalok körében, valamint milyen különbségek figyelhetők meg az identitásállapotokban a különböző életterületeken, így a munka, a szabadidő és a szerelem területén. A vizsgálat kitér a nem, az életkor és az iskolatípus szerinti különbségekre is. Az eredmények hozzájárulhatnak az identitásfejlődést támogató gyógypedagógiai gyakorlat és a fiatalok szükségleteihez jobban illeszkedő támogatási formák fejlesztéséhez.
Borsodi Zsófia kutatása Dr. Virányi Anita témavezetésével az intellektuális képességzavarban érintett vagy autista, 0-18 éves tanulók szülei és pedagógusai számára fejlesztett önirányított online képzési és tudásátadó programokat vizsgálja szisztematikus irodalomelemzés keretében. A kutatás feltárja a programok felépítését és képzéstervezési jellemzőit, tartalmi fókuszait, kimeneti mutatóit, valamint a bizonyítékokon alapuló gyakorlatokhoz való kapcsolódásukat. Külön figyelmet kapnak a szülőknek és a pedagógusoknak szóló képzések közötti eltérések. A kutatás eredményei későbbi hazai online képzési programok, szülőtámogató anyagok és pedagógus-továbbképzések fejlesztését is megalapozhatják.
A projektek az autista és intellektuális képességzavarban érintett személyek és az őket támogató családok, pedagógusok szükségleteinek pontosabb megismeréséhez, valamint a gyógypedagógiai támogatás fejlesztéséhez járulhatnak hozzá, kapcsolódva kutatócsoportunk munkájához.
Gratulálunk kollégáinknak az ösztöndíj elnyeréséhez, és sikeres kutatómunkát kívánunk!
Az MTA–ELTE MASZK kutatócsoport két előadással vesz részt az EARLI nemzetközi konferenciáján
2026-07-17Kutatócsoportunk két tagja, Földi Fanni és Berényi Diana is előadóként vesz részt az European Association for Research on Learning and Instruction (EARLI) nemzetközi konferenciáján. Az EARLI Európa egyik legjelentősebb oktatás- és tanuláskutatási tudományos szervezete, amely több mint 3000 kutatót fog össze világszerte. Konferenciái és tematikus szakmai csoportjai a tanulás, az oktatás és a fejlődés kutatásának meghatározó nemzetközi fórumai, ahol a kollégáink által benyújtott absztraktok szakmai bírálatot követően kerülnek kiválasztásra.
Földi Fanni és Macher Mónika közös, An Examination of the Processing of Grammatical Structures among First- and Fourth-Grade Students with Mild Intellectual Disability című előadásában Földi Fanni mutatja be. A bemutatott kutatás a tanulásban akadályozott első és negyedik évfolyamos tanulók grammatikai szerkezetek feldolgozását vizsgálja. A kutatás azt elemzi, hogyan alakul a mondatértés fejlődése különböző oktatási környezetekben, és milyen különbségek figyelhetők meg az inkluzív nevelésben, illetve a speciális tantervű iskolákban tanuló diákok teljesítménye között. Az eredmények hozzájárulhatnak a tanulók nyelvi profiljának pontosabb megismeréséhez, valamint a célzott gyógypedagógiai beavatkozások tervezéséhez.
Berényi Diana, Földi Fanni és Szekeres Ágota közös, Identity Formation among Youth with Mild Intellectual Disabilities című előadását Berényi Diana mutatja be. A bemutatott kutatás a tanulásban akadályozott fiatalok identitásfejlődését vizsgálja. A kutatás 14–25 éves fiatalok körében elemzi az identitás különböző státuszait, valamint azt, hogy ezek milyen összefüggést mutatnak az életkorral, a nemmel és az oktatási környezettel. Az eredmények rámutatnak arra, hogy a pályaválasztással összefüggő identitásformálódás kiemelt figyelmet igényel, és fontos szempontokat nyújthatnak a gyógypedagógiai, pszichológiai és pályaorientációs támogatás fejlesztéséhez.
Kollégáink részvétele a rangos konferencián lehetőséget teremt arra, hogy kutatási eredményeik nemzetközi szakmai közegben is megjelenjenek, és visszajelzést kapjanak az oktatáskutatás különböző területein dolgozó kutatóktól. Az EARLI-konferencián való részvétel egyben fontos alkalom a szakmai kapcsolatok bővítésére és a nemzetközi tudományos együttműködések erősítésére.
Új tanulmány jelent meg a mesterséges intelligencia és a fogyatékosság kapcsolatáról
2026-07-01Miközben a mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet kap az oktatásban, a közszolgáltatásokban és a mindennapi életben, egyre fontosabb kérdés, hogy ezek a technológiák hogyan jelenítik meg a fogyatékosságot, és milyen hatással vannak a társadalmi részvételre. Ezzel a témával foglalkozik a kutatócsoportunk közreműködésével készült tanulmány Borsodi Zsófia, Szenczi Beáta, Szekeres Ágota és Virányi Anita szerzőségével, amely a Hungarian Journal of Disability Studies & Special Education/ Fogyatékosság és Társadalom folyóirat 2026/1. számában jelent meg „Nothing About Us – Without Algorithms?” A Theoretical Synthesis of the Contradictions in the Relationship Between Artificial Intelligence and Disability címmel.
A tanulmány a fogyatékosságtudomány és a mesterséges intelligencia etikájának metszéspontján vizsgálja a nagy nyelvi modellek működését. Arra keresi a választ, hogy az MI-rendszerek miként járulhatnak hozzá az inklúzióhoz, ugyanakkor hogyan erősíthetnek fel meglévő társadalmi egyenlőtlenségeket és sztereotípiákat. Kiemelt figyelmet fordít a méltányosság, az autonómia, az átláthatóság és a hozzáférhetőség kérdéseire, valamint arra, hogy a fogyatékossággal élő emberek tapasztalatai hogyan jelennek meg a mesterséges intelligencia fejlesztésében és alkalmazásában.
A közlemény a fogyatékosságtudomány, az MI-etika és az algoritmikus méltányosság nemzetközi szakirodalmára építve fogalmaz meg javaslatokat a befogadóbb, részvételre épülő mesterségesintelligencia-rendszerek fejlesztésére. A tanulmány egyik központi üzenete, hogy a fogyatékossággal élő emberek bevonása a mesterséges intelligencia fejlesztésébe nemcsak etikai szempontból fontos, egyben a felelős és inkluzív technológiai fejlesztés alapfeltétele is.
Programajánló: Beszélgetés a kutatói mentorálás kérdéseiről
2026-05-202026. június 2-án rendezi meg az ELTE Digitális Oktatási Kompetencia Központ (DOKK) a „Kinek és hogyan segítünk kutatóvá válni? A kutatói mentorálás régi-új kérdései” című szakmai eseményt az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar épületében. A rendezvény célja, hogy teret adjon a közös gondolkodásnak a kutatói mentorálás jelenlegi kihívásairól, a témavezetői szerep változásairól és a kutatói utánpótlás támogatásának lehetőségeiről.
A program részeként plenáris kerekasztal-beszélgetés foglalkozik majd a kutatói mentorálási tapasztalatokkal, a témavezetői szerep változó elvárásaival, valamint a mentorálásra való tudatos felkészülés kérdéseivel. A beszélgetés moderátora Fábri György lesz, a résztvevők között pedig dr. Szekeres Ágota, az MTA–ELTE Autizmus és Tanulási Akadályozottság Szakmódszertani Kutatócsoport vezetője is szerepel az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar képviseletében.
A délután második felében World Café beszélgetésekre kerül sor három kiemelt téma köré szerveződve: a témavezetés és mentorálás rendszerszintű kérdései, a témavezetői szerep határai és átmeneti jellege, valamint a külföldi és magyar hallgatók mentorálásának tapasztalatai kerülnek fókuszba.
A rendezvény aktuális kérdéseket érint a felsőoktatási és kutatói közegben: hogyan támogatható a kutatói pályára készülő hallgatók szakmai fejlődése, milyen szerepe van a mentorálásnak a kutatói közösségek működésében, és hogyan lehet tudatosabban felkészülni a témavezetői feladatokra. A program célja a tapasztalatmegosztás mellett a különböző tudományterületek és intézményi szereplők közötti párbeszéd erősítése is.
A rendezvény nyitott az ELTE-n belüli és azon kívüli érdeklődők számára is. A részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött az alábbi linken: https://elteppk.eu.qualtrics.com/jfe/form/SV_dgmouvPtBp1hapU
MASZK-előadás a Bárczi-(gyógy)tea évadzáró eseményén
2026-05-112026. május 7-én zajlott a Bárczi-(gyógy)tea sorozat 12. évadának záróalkalma az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon és online. Az idei évad központi témája a kutatások, innovációk és participativitás volt a 125 éves gyógypedagógus-képzés kontextusában.
Az esemény három különböző, mégis egymással összefüggő kutatási területet mutatott be: az iskolai életminőség és társas kapcsolatok kérdéseit, a nyelvfejlődési zavarok diagnosztikai és intervenciós lehetőségeit, valamint a felnőttkori nyelvi rehabilitáció aktuális kutatási irányait.
A rendezvényen dr. Szekeres Ágota, az MTA–ELTE Autizmus és Tanulási Akadályozottság Szakmódszertani Kutatócsoport vezetője is előadást tartott „Életminőség és társas kapcsolatok. A MASZK kutatási tervei 2025–2029 között”címmel. Az előadás a kutatócsoport jelenleg is zajló, négyéves kutatási programját mutatta be, amely az autista és tanulásban akadályozott tanulók iskolai életminőségére és társas beágyazottságára fókuszál. A kutatás egyik fő iránya az autista és tanulásban akadályozott tanulók, valamint családjaik életminőségének és az ellátással való elégedettségének vizsgálata nemzetközi összehasonlításban. A program emellett azt is kutatja, hogy a pedagógusok mennyiben látják és értik a diákok közötti kapcsolatokat, és ez hogyan hat a befogadó osztályközösségek működésére.
Az előadás során hangsúlyt kapott az a szemlélet is, hogy a kutatás eredményei közvetlenül kapcsolódjanak a mindennapi pedagógiai gyakorlathoz, és támogassák a befogadó nevelési környezetek kialakítását. A rendezvénysorozat keretében tartott magas szintű előadásáért kollégánk elismerő oklevelet vett át.
MASZK a Pedagógiai Szakszolgálatok Hete zárókonferenciáján
2026-04-272026. április 24-én Székesfehérváron, a Kodolányi János Egyetemen került megrendezésre a Pedagógiai Szakszolgálatok Hete zárókonferenciája „Szakmai erőforrások és innovációs terek” címmel. A rendezvényt a Fejér Vármegyei Pedagógiai Szakszolgálat szervezte a Székesfehérvári Tankerületi Központ közreműködésével, és célja az volt, hogy fórumot teremtsen a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásához kapcsolódó aktuális szakmai kérdések, jó gyakorlatok és fejlesztési irányok bemutatására.
A konferencia programja átfogó képet adott a gyógypedagógia és a szakszolgálati ellátás aktuális kihívásairól és lehetőségeiről, különös tekintettel az együttnevelésre, a differenciálásra, valamint a különböző fejlődési és viselkedéses sajátosságok megértésére és támogatására.
A rendezvényen kutatócsoportunk több tagja is előadóként vett részt. Őszi Tamásné előadásában az autizmus területén alkalmazható hatékony módszereket és együttműködési lehetőségeket mutatta be. Kiemelte, hogy az általa képviselt megközelítés kifejezetten gyakorlatorientált és rendszerszintű: nem egyetlen „csodamódszerre” épít, hanem egymást erősítő elemek együttes alkalmazására. Az autizmus-specifikus pedagógiát egyénre szabott, strukturált és vizuális központú rendszerként írta le, amelyben a viselkedés és a környezet alakítása egymással összefüggésben történik. Hangsúlyozta a családdal való szoros együttműködés jelentőségét is, ahol a szülők partnerként vesznek részt a fejlesztési folyamatban, biztosítva az otthoni és intézményi támogatás összehangolását. A gyakorlatban mindez olyan eszközökben jelenik meg, mint a vizuális napirendek, a kijelölt munkaterületek és a kiszámítható rutinok.
dr. Szekeres Ágota előadásában az együttnevelésben megvalósítható differenciálás lehetőségeit mutatta be, különös tekintettel arra, hogy a pedagógiai gyakorlat miként tud alkalmazkodni a tanulók eltérő szükségleteihez.
Horváth Endre a társas kapcsolatok megismerésének és vizsgálatának lehetőségeit ismertette az óvodától a középiskoláig, rámutatva ezek jelentőségére a tanulói jóllét és az inkluzív közösségek szempontjából.
A konferencián elhangzott további előadások olyan témákat érintettek, mint az ADHD mögött álló működésmódok megértése, az olvasás- és helyesírási zavarokkal küzdő gyermekek támogatása, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók integrált ellátásának szervezési és szakmai kérdései. A program zárásaként a szakemberek a pedagógusok mentális jóllétének megőrzéséről és a kiégés megelőzésének lehetőségeiről is hallhattak előadást.
A rendezvény jó lehetőséget teremtett arra, hogy a kutatócsoport munkájához kapcsolódó témák szélesebb szakmai közegben is megjelenjenek, és erősödjön a kapcsolat a kutatás és a szakszolgálati gyakorlat között.
Programajánló: Aktuális kutatások a gyógypedagógiában
2026-04-24Helyszín: ELTE BGGYK (1097 Budapest, Ecseri út 3., A/202.) és online
Időpont: 2026. május 07. 16:00-18:00
2026. május 7-én 16:00 órától kerül sor a Bárczi-(gyógy)tea sorozat évadzáró alkalmára az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon és online. Az eseményen az MTA–ELTE Autizmus és Tanulási Akadályozottság Szakmódszertani Kutatócsoport (MASZK) 2025-2029 közötti kutatási programját kutatócsoportunk vezetője, dr. Szekeres Ágota ismerteti.
A jelenleg is zajló, négyéves kutatásunk középpontjában az autista és tanulásban akadályozott tanulók iskolai életminősége és társas beágyazottsága áll. A program két fő irányra épül. Egyrészt vizsgáljuk a tanulók és családjaik életminőségét, valamint az ellátással való elégedettséget nemzetközi összehasonlításban. Másrészt azt kutatjuk, hogy a pedagógusok mennyiben látják és értik a diákok közötti kapcsolatokat, és ez hogyan hat a befogadó osztályközösségek működésére.
Az esemény további előadásai más kutatócsoportok munkájába nyújtanak betekintést. dr. Kas Bence az MTA–ELTE Nyelvfejlődési Zavarok Kutatócsoport legújabb eredményeit mutatja be a nyelvfejlődési zavarok diagnosztikája és terápiája területén, míg dr. Zakariás Lilla az Afázia és Egyéni Különbségek Kutatóműhely kutatásain keresztül a felnőttkori nyelvi zavarok vizsgálatát és rehabilitációs lehetőségeit ismerteti.
További információk az alábbi linken érhetők el: https://barczi.elte.hu/aktualis-kutatasok-a-gyogypedagogiaban
Szeretettel várunk minden érdeklődőt!
A borítókép MI képgenerálással készült.
Autizmus világnapja – Rendezvények és szakmai programok a MASZK munkatársainak részvételével
2026-04-08
Az Autizmus Világnapjához kapcsolódva 2026-ban is számos szemléletformáló és szakmai program valósult meg, amelyekhez az MTA–ELTE Autizmus és Tanulási Akadályozottság Szakmódszertani Kutatócsoport (MASZK) munkatársai is aktívan kapcsolódtak.
2026. március 25-én Őszi Tamásné, az Autizmus Alapítvány Általános Iskola igazgatója kutatócsoportunk tagja a Kék Élmény Konferencián tartott előadást „A módszertan működik! – egyéni felmérés, tervezés és támogatás iskoláskorban” címmel, majd március 30-án Nagykanizsán, a Rozgonyi úti Általános Iskolában adott elő „Autista tanulók a többségi iskolákban” címmel.
Április 1-jén szintén kollégánk mondott beszédet a Bugyin megrendezett Kék séta és piknik közösségi eseményén. A program során a résztvevők közös sétán vettek részt, majd a Központi Óvodánál piknik és családi programok várták őket.
Munkatársaink célja, hogy a világnap a figyelemfelhívás mellett valódi szakmai párbeszédet és közösségi találkozásokat is teremtsen.
AZ AUTIZMUS VILÁGNAPJÁRA: Kalibrálom a radarom. Ajánlások autista hallgatók tanulmányainak támogatásához
2026-04-07Örömmel adunk hírt arról, hogy megjelent a „Kalibrálom a radarom – Ajánlások autista hallgatók tanulmányainak támogatásához” című kiadvány, amely gyakorlati útmutatót kínál a felsőoktatásban dolgozó oktatók és szakemberek számára.
A témában elismert szakemberekből álló szerzői kör tagja Győriné Dr. Stefanik Krisztina, az MTA–ELTE Autizmus és Tanulási Akadályozottság Szakmódszertani Kutatócsoport (MASZK) kutatója.
A kötet azoknak szól, akik egyetemen vagy főiskolán tanítanak, tisztelik az emberi sokszínűséget, és szeretnének aktívan hozzájárulni ahhoz, hogy az autista hallgatók értő, támogató közegben vehessenek részt a tanulásban. A kiadvány különlegessége, hogy ajánlásait autista emberek, egyetemi oktatók és dolgozók, valamint autizmus-szakemberek közös munkája formálta.
A kiadvány gyakorlatorientált szemlélettel kínál javaslatokat:
- a kurzusok tervezéséhez és kivitelezéséhez,
- a kommunikáció és tananyag-szervezés akadálymentesítéséhez,
- valamint a számonkérés különböző formáinak rugalmas alakításához.
Az ajánlások hangsúlyozzák, hogy a támogatás nem egységes megoldások alkalmazását jelenti, hanem olyan rugalmas keretrendszert, amely a hallgatók egyéni szükségleteihez és az oktatók lehetőségeihez igazítható. A kötet kitér az inkluzív tanulási környezet kialakításának alapelveire, valamint konkrét példákat is ad előadások, gyakorlatok és vizsgák adaptálására.
A kiadvány elérhető és letölthető az alábbi linkről: LETÖLTÖM