A MASZK első kutatási preriódusa (2016-2021) két kutatási téma (életminőség és inklúziót támogató program) köré rendeződött. E két témát érintő, összefonódó, akadémiai évre lebontott kutatási tervek és beszámolók, valamint a kapcsolódó felhasznált források alább érhetőek el.
Kutatási terveink, beszámolóink és forrásaink
Kutatási terveink
Teljes, az MTA által elfogadott kutatási tervünket - Szakmódszertani koncepciónkat - itt töltheti le.
Az alábbiakban ennek rövid kivonatát olvashatja.
*
Autizmus spektrum zavarral élő gyermekek és családjaik társadalmi integrációjának módszertani támogatása
Szakmódszertani koncepció
A Szakmódszertani Programtanács által elfogadott végleges változat rövid kivonata.
1. A szakmódszertani koncepció elméleti háttere
Szakmódszertani koncepciónk tudományterületi és/vagy szakmai besorolását tekintve elsősorban a gyógypedagógiához rendelhető, bár alkalmazandó módszertanát illetően több diszciplína (pedagógia, pszichológia, egészségtudományok) bevonásával dolgozik. A koncepció célcsoportjának fókuszában az autizmus spektrum zavarral élő gyermekek és családjaik korszerű, bizonyítékokon alapuló támogatása áll.
Az autizmus spektrum zavarok átható jellege révén különösen érvényesül az egyén ill. az egyént körülvevő családi és intézményi rendszer eltérő épülése, az élethosszig tartó támogatási rendszerek igénye.
Nemzetközi irodalmakból ismert, hogy az autizmus spektrum zavarral élő gyermekek szüleinek életminősége és pszichológiai jólléte jelentősen alacsony, nem csupán a tipikus fejlődésű gyermekeket nevelő családokhoz viszonyítottan, de más fogyatékossági csoportba tartozó gyermekek szüleihez képest is. E jelenség felhívja a figyelmet a gyakorlatban dolgozó szakemberek - elsősorban a napi szintű szakmai tevékenységet ellátó pedagógusok - felkészültségének, speciális ismereteinek hangsúlyozására. Szisztematikus vizsgálatok eredményei szerint az autizmus spektrum zavarral élő gyermekek szüleinek életminőségére és pszichológiai jóllétére irányuló prediktorok objektív tényezőkből (pl. gyermek életkora, testvérek száma, családi jövedelem) állnak, továbbá az autizmus spektrum zavarhoz szűken kapcsolódó tényezőkből (pl.: gyermek nehézségei) ill. a kumulatív terhek (pl.: nevelésről alkotott kép, szociális szupport) és az azokkal való megküzdés határozzák meg. Fenti vizsgálatok arra is rávilágítanak, hogy a szülők megközelítőleg 40%-a küzd depresszív tünetekkel. A szülők terheltsége egyértelmű, ugyanakkor hazánkban mindezidáig szisztematikusan nem feltárt problémakört jelenít meg, melyet az érintettek gyermekeinek ellátási minősége is nagyban befolyásol.
Ismert, hogy Magyarországon - hasonlóképpen más államok gyakorlatához - az autizmus spektrum zavarral élő gyermekek oktatási környezete eltérő lehet. Sajátos nevelési igényű tanulóként - a gyermek pontos megismerését követő szakértői javaslat függvényében - szegregált ill. integrált formában tanulhatnak. Az autizmus spektrum zavarral élő tanulók esetében is számos tényező határozza meg bármely oktatási forma sikerességét vagy sikertelenségét. Jelentős kutatások irányulnak a pedagógia és a speciális nevelés területén a különböző tényezők feltárására, s mára már ismert, hogy mindkét oktatási formának vannak előnyei és hátrányai is. Az inklúzív oktatás számos tekintetben jobb hosszútávú eredményekkel járhat (pl.: sikeresebb tanulmányok, munkaerőpiaci beválás), melyek autizmus spektrum zavarok esetén is igazolhatóak. Ugyanakkor a nem megfelelő integrációnak azaz a sikertelen befogadásnak sok esetben súlyos negatív hatásai lehetnek. Így például igazolt, hogy az autizmussal élő személyek jelentős mértékben ki vannak téve kortárs-bántalmazásnak: az ASD-vel élő gyermekek az átlagpopulációhoz képest négyszer gyakrabban válnak iskolai bántalmazás áldozatává (Wainscot et al, 2008). A sérülés jellegéből (szocio-kommunikációs problémák) adódóan további nehézséget jelenthet, hogy az érintett gyermekek nem vagy korlátozottan tudnak beszámolni ezekről az élményeikről, mely tovább súlyosbítja a helyzetet.
2. Célok
Célunk
a.) egy több lépésből álló, szisztematikusan felépülő,
b.) reprezentatív mintából kiinduló s az egyénekig eljutó,
c.) komplex módszertanú, a pedagógus kollégák centrumokban való aktív részvételével támogatott, megalapozott vizsgálat-sorozat megvalósítása, melynek révén egy hiánypótló komplex módszertani útmutató kidolgozása és kipróbálása valósul meg az autizmussal élő gyermekek társas befogadása érdekében, az őket körülvevő szakemberek és szülők támogatásával.
3. Tervezés - módszerek
A szakmódszertani koncepciónk bizonyítékokon alapuló mérésekből, majd arra épülő, befogadást támogató intervencióból áll. Vizsgálatainkat három vizsgálati szinten, több fázisban kívánjuk megvalósítani:
- szint/fázis:
a.) Szülői kérdőívcsomag: kb. 200 fő részére, 150 papír alapú és 50 online kérdőív.
b.) Szülői állapot és igények felmérésére szolgáló kvalitatív mérések: 81 család. - szint/fázis:
Szegregált/integrált körülmények között tanuló autizmus spektrum zavarban érintett gyermekek közösségi mintázatainak megismerése: 36 érintett gyermek és osztálya. - szint/fázis:
“Csillagbusz” befogadást támogató projekt: 27 fő bevonásával, 9 ASD-ben érintett gyermek és 18 kontrollszemély /9 tipikus fejlődésű és 9 sajátos nevelési igényű gyermek/ és teljes osztályának bevonásával.
4. Tervezett időzítés
I. év: 2016. szept. - 2017. aug.
1. A vizsgálati protokoll véglegesítése, az alkalmazandó eszközök beszerzése, etikai engedélyeztetés
2. A vizsgálat első körébe bevont családok (kb. 200) mérésének megtervezése, végrehajtása
3. A mérési eredmények adatbázisba rögzítése, elemzés
4. A szakmódszertani projekt beavatkozási fázisaihoz (2-3. év) szükséges tartalmak (pedagógusok felkészítés, mérési- és intervenciós protokoll, mérőeszközök előállítása) kidolgozása, termékek előállítása
II. év: 2017. szept. - 2018. aug.
5. A családi mérések szűkebb mintájának meghatározása, kvalitatív adatfelvétel (40 család)
6. Az érintett gyermekek közösségi helyzetének felmérése (18 gyermekcsoport vizsgálat - pedagógusok)
7. “Csillagbusz” pszichoedukatív projekt (13 gyermekcsoport esetén - pedagógusok)
8. Mérési eredmények rögzítése, elemzés
III. év: 2018. szept. - 2019. aug.
9. A családi mérések szűkebb mintájának meghatározása, kvalitatív adatfelvétel (41 család)
10. Az érintett gyermekek közösségi helyzetének felmérése (18 gyermekcsoport vizsgálat - pedagógusok)
11. “Csillagbusz” pszichoedukatív projekt (14 gyermekcsoport esetén - pedagógusok)
12. Mérési eredmények rögzítése, elemzés
13. Konferencia részvétel - disszemináció
IV. év: 2019. szept. - 2020. aug.
14. A teljes adatbázis részletes elemzése
15. Tervezett publikációk és disszeminációk megvalósítása
5. A várt eredmények és azok jelentősége
Vizsgálatainktól és azok eredményeitől azt várjuk, hogy pontosabb képet kapunk a szülők hazai támogatási igényeiről, s a jellemzők mentén, a releváns faktorok feltárásával támogatási pontokat állapíthatunk meg; hasonlóképpen az autizmus spektrum zavarban érintett gyermekek intézményi nevelési körülményeit, társas helyzetüket ismerhetjük meg.
Egyik legjelentősebb eredménye lehet e módszertani koncepció megvalósításának, hogy megállapíthatjuk, egy adott, strukturált, kidolgozott és pontosan vezetett beavatkozás hatására változik-e/ javul-e az integratív kortárs-szemlélet. Pozitív eredmény esetén a koncepció egy új, széles körben alkalmazható támogatási technika megjelenését eredményezi, melyhez pedagógusi és szülői módszertani útmutató is tartozik.
Az alábbiakban ennek rövid kivonatát olvashatja.
*
Kutatási terv a 2017-2018-as akadémiai évre vonatkozóan
Az MTA felé benyújtott dokumentum rövid kivonata.
I. Előzmények (kutatási tevékenységek a 2016/2017-es akadémiai évben)
A MASZK az előzetesen tervezettek szerint a nagymintás, reprezentatív vizsgálati protokollját és annak rendszerszintű hátterét kidolgozta, az alkalmazandó eszközök beszerzése és az etikai engedélyeztetés lezajlott. A zajló vizsgálatban több, mint 350 család vett részt, a második kutatási fázisban való részvételi hajlandóság rendkívül magas az autizmus spektrum zavarral élő gyermekek és felnőttek szüleinek körében. A 235 első kitöltő 64%-a jelezte további együttműködési szándékát, a kvalitatív vizsgálatban való részvételét.
II. Kutatási munkaterv a 2017/2018-as akadémiai évre vonatkozóan
Az első kutatási év eredményei alapján a tervezett eljárások koherensebb, módszertanilag lehatároltabb vizsgálati sorrendet kívánnak meg. A kutatás elemei nem változnak, elrendezésük (időzítés) módosul: az eredetileg párhuzamosra tervezett, a 2-3. évben megvalósuló kvalitatív mérést és Csillagbusz intervenciós projektet egymást követően valósítjuk meg, a minta kettéválasztása nélkül, alaposabb kidolgozást és pilot-projektek megvalósítását lehetővé téve.
III. Tervezett disszeminációk, publikációk
A második kutatási évben tervezett tudományos konferencia-részvételeink: - Országos Neveléstudományi Konferencia 2017 - Magyar Pszichológiai Társaság Országos Tudományos Nagygyűlése 2018 - Magyar Gyógypedagógusok Egyesületének Országos Szakmai Konferenciája 2018 - International Meeting for Autism Research (IMFAR) 2018. Tervezünk több, a hagyományainknak megfelelő, az aktuális kutatási eredmények disszeminációját ismertető társadalmi megjelenést, a partnereinkkel történő további együttműködések révén. Szándékunkban áll nemzetközi kapcsolataink bővítése, mélyítése tanulmányút keretében (Birminghami Egyetem ‘School of Education’ Autizmus Edukációs és Kutatási Központ; ACER), ill. eredményeink nemzetközi és hazai edukációs, egészségtudományi, gyógypedagógia és autizmus tematikájú szaklapjaiban történő közlése.
A 3. kutatási évre vonatkozó teljes kutatási tervünket itt töltheti le.
Az alábbiakban ennek rövid kivonatát olvashatja.
*
Kutatási terv a 2018-2019-es akadémiai évre vonatkozóan
Az MTA felé benyújtott dokumentum rövid kivonata.
I. Kutatási munkaterv a 2018/2019-es akadémiai évre vonatkozóan
Kutatási tervünk a harmadik akadémiai évben is az eredeti 2016-2020-as munkaterv szakmódszertani koncepcióját tekinti kiindulópontnak. A kvantitatív és kvalitatív kutatásaink (lsd. 1. sz. melléklet, Félidős kutatási beszámoló) mérési szakaszai lezárultak, az adatbevitel mindkét fázisban lezajlott, így az elkövetkező két kutatási évben (s várhatóan azt követően is) ezekben a résztémáinkban az eredmények elemzése és publikálása a feladatunk.
II. Kutatási munkaterv-vázlat a 2019/2020-as akadémiai évre vonatkozóan;
tervezett disszeminációk, publikációk
Kutatócsoportunk negyedik kutatási évében a tervezetteket követve a három kutatási fázis szakmai-tudományos és társadalmi disszeminációjának megerősítésére, a társadalmi hasznosíthatóság, az alkalmazott módszertanok széleskörű implementációjára fekteti a hangsúlyt. Új kutatási-kísérleti elemet a 2019/2020-as akadémiai évben nem tervezünk.
Kutatócsoportunk munkájának eredményeképpen a hazai köznevelés és intézményes ellátás számára alkalmazható oktatási inklúziót támogató módszertani programcsomagot publikálunk, s elektronikus úton hozzáférhetővé teszünk. Ezzel pérhuzamonsan egy kb. 20-25 oldalas, közérthető, összefoglaló tájékoztató anyagot állítunk elő az életminsőgre, életminőség és oktatás valamint más ellátási formák összefüggéseire vonatkozó kvantitatív és kvalitatív vizsgálatainkból, mely szándékaink szerint alkalmas lesz a szélesebb társadalmi disszeminációra, az érdekvédelem megerősítésére, és az evidencia-bázisra igényt tartó döntéshozatal támogatására.
A 4. kutatási évre vonatkozó teljes kutatási tervünket itt töltheti le.
Az alábbiakban ennek rövid kivonatát olvashatja.
*
Kutatási terv a 2019-2020-as akadémiai évre vonatkozóan.
Az MTA felé benyújtott dokumentum rövid kivonata.
Kutatási munkaterv a 2019/2020-as akadémiai évre vonatkozóan
Kutatócsoportunk negyedik kutatási évében a tervezetteket követve a három kutatási fázis szakmai-tudományos és társadalmi disszeminációjának megerősítésére, a társadalmi hasznosíthatóságra, ill. az alkalmazott módszertanok széleskörű implementációjára fekteti a hangsúlyt. Új kutatási-kísérleti elemet (adatgyűjtést) a 2019/2020-as akadémiai évben nem tervezünk, így ez - és az ezt követő - időszak az összes, már rendelkezésre álló adat összefüggéseinek feltárására, mélyebb elemzésére, az eredmények publikációjára és disszeminálására ad lehetőséget.
Kitekintés: kutatócsoportunk jövőképe
Fentieken túl fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy három összefonódó vizsgálatunk rendkívül gazdag információs bázist jelent az autizmus, ill. a tantárgypedagógiai kutatások területén, így kutatócsoportunk elkötelezett a résztémák további elemzésére, s eredményeinek tudományos, szakmai és társadalmi felületeken történő publikálására, hazai és nemzetközi színtereken egyaránt. Külföldi partnereinkkel egyre szorosabbá váló kapcsolatunk e tekintetben is ígéretes.
Az Autisták Országos Szövetségével (AOSZ) közös rendezvények keretében további disszeminációs aktivitást vállalunk, valamint konzorciumi partnerként a Digitális autonómiatámogatás az autizmus spektrumon (DATA) c. kutatás-fejlesztési projekt keretében már jelentős lépéseket tettünk meg, a projekt várhatóan módszertani szempontból is releváns eredményeket hoz. Elkészült az autizmus specifikus támogató szoftver tartalmi leírása, a részletes funkcionális specifikáció, a validációs vizsgálatok módszertana, ill. a kapcsolódó pedagógiai és alkalmazási módszertanok és tananyagok kidolgozása.
MASZK témában számos további szakdolgozat ill. TDK munka várható az elkövetkező években (jelenleg 13 szakdolgozó kutat e témában, s további új jelentkezések várhatóak).
Folyamatos hazai és nemzetközi pályázati tevékenységgel igyekszünk majd biztosítani a Kutatócsoport fennmaradását, a megkezdett pedagógiai-szakmódszertani kutatások szerves továbbépítését. Ebben előnyt jelenthet, hogy mind kifejezetten kutatási, mind kutatás-fejlesztési források megcélozhatóak. Pályázati aktivitásunkba továbbra is igyekszünk bevonni mind hazai partnereinket (pl. Autisták Országos Szövetsége, számos lokális autizmus érdekképviseleti szervezet, partner iskolák, más tantárgypedagógiai kutatócsoportok), mind meglévő nemzetközi partnereinket (Karen Guldberg és Valsamma Eapen csoportjai). Újabb partnerkeresési irányként ígéretes lehet a Krakkói Pedagógiai Egyetem (Prof. Joanna Kossewska), illetve korábbi partnerünk, Prof. Joseph Mintz (University College London, Institute of Education).
Kutatócsoportunk folyamatos és fenntartható munkájának eredményeképpen bízunk abban, hogy tevékenységünkkel a jövőben is hozzájárulhatunk autizmussal élő társaink és családjaik életminőségének javításához, s a hazai köznevelés és intézményes ellátás fejlődésének támogatásához.
Az 5. kutatási évre vonatkozó teljes kutatási (disszeminációs) tervünket itt töltheti le.
*
A 2021 augusztusáig kutatócsoportunk a tantárgypedagógiai kutatási támogatást élvező időszak alatt végzett vizsgálatok adatainak további feldolgozásával tudományos publikációk közlését tervezi, s ezt a csoport kiemelt feladatának tekinti. A részletes disszeminációs terv a fenti linken letölthető.
Beszámolóink
A teljes összefoglaló beszámolónkat az 1. kutatási évről itt töltheti le.
Az alábbiakban a rövidített összefoglalót olvashatja.
*
Összefoglalás a 2016-2017. kutatási év legfontosabb eredményeiről
Az MTA-ELTE Autizmus Szakmódszertani Kutatócsoport (MASZK) jelentős szakmai múltra tekint vissza az autizmus területén, s elsősorban a pedagógia, a gyógypedagógia, valamint a pszichológia és az egészségtudomány területéről egyesít kutatási és gyakorlati kompetenciákat. További speciális hangsúlyaink a kognitív fejlődés, az oktatási idegtudomány és a korszerű info-kommunikációs eszközök evidencia-alapú alkalmazása. Szűkebb értelemben vett szakmódszertani munkáját a kidolgozást követően, a 2016. szeptember 1-jével, a MTA támogatott kutatócsoportjaként kezdte meg.
Szakmódszertani koncepciónk bizonyítékokon alapuló eszközökkel végzett mérésekből, s mindezekre épülően komplex, iskolai-társadalmi integrációt, befogadást támogató intervenció kidolgozásából és validálásából áll.
Az első kutatási év célja volt egy több lépésből álló, szisztematikusan felépülő, reprezentatív mintából kiinduló s az egyénekig eljutó vizsgálatsorozat első lépésének megvalósítása: egy, a kvantitatív mérések során alkalmazandó kérdőívcsomag hiánypótló szakmódszertani megalapozása, összeállítása, felvétele, s elsődleges eredményeinek kinyerése, melynek révén az autizmussal élő gyermekek és felnőttek ill. családjaik életminőségét, s azzal összefüggő oktatási-intézményes tényezőket tárhatunk fel.
A vizsgálati tervben szereplő mérőeljárásokat széleskörű, szisztematikus szakirodalmi elemzést követően állítottuk össze. Egy angol nyelvű, nemzetközileg is egyedülálló, autizmussal élő személyek szüleire irányuló moduláris életminőség kérdőív fordítását, hazai adaptálását is elvégeztük az ausztrál szerzőkkel együttműködésben.
Kvantitatív vizsgálatunkból kiemelkedően nagy adathalmaz, 365 beérkezett kérdőív adatsora gyűlt össze, ebből az elemzéseket kiszolgáló adatbázist létrehoztuk. A megalapozottabb eredmények érdekében kontrollcsoportos elrendezést alkalmazunk.
Vizsgálatainkat a tervezettek szerint a szakmódszertani fejlesztés szempontjából mentorként funkcionáló kulcspedagógus kollégák által koordinált – mind a hét magyar régiót képviselő – centrumok támogatásával, szoros együttműködésben végeztük.
Publikációnk és disszeminációnk – noha az első kutatási év nagyrészt a kutatásmódszertan kialakításával és az adatgyűjtéssel telt – széles körűek voltak: több tanulmányunk készült el, számos hazai és nemzetközi konferencián vettünk részt, az Autizmus Világnapja alkalmából rendezett Dialógusok az autizmusról c. rendezvényünkön a nagyközönség számára mutattuk be munkánkat. A terület legfontosabb hazai érdekképviseleti szervezetével, az Autisták Országos Szövetségével kialakított rendkívül jó együttműködésünk keretében eredményeinkkel támogatjuk munkájukat, igénybe véve értékes támogatásukat az adatgyűjtésben és a kutatás szervezésében.
A teljes összefoglaló beszámolónkat az 2. kutatási évről itt töltheti le.
Az alábbiakban a rövidített összefoglalót olvashatja.
*
Összefoglalás az MTA-ELTE Autizmus Szakmódszertani Kutatócsoport 2016-2018 kutatási periódusának legfontosabb eredményeiről
Kutatócsoportunk jelentős előzményekre tekint vissza az autizmus alap- és alkalmazott kutatásában, s a pedagógia, a gyógypedagógia, a pszichológia és az egészségtudomány területéről egyesít kompetenciákat. Szakmódszertani koncepciónk középpontjában bizonyítékokon alapuló eszközökkel végzett mérések, és ezek eredményeire épülő komplex, az iskolai-társadalmi befogadást támogató módszertan kidolgozása és hatásvizsgálata állnak. Legfontosabb eredményeink:
Kutatás és módszerfejlesztés. Nagymintás, ötvözött módszertanú feltáró kutatást terveztünk meg, amely autizmussal élő személyek és szüleik-gondviselőik életminőségére és pszichológiai jól-létére irányul, oktatási és más intézményes tényezők összefüggésében. Hasonló mintanagysággal és eszköztárral itthon korábban nem vizsgálták ezt a kérdéskört, noha az autizmus a nevelés-oktatás minden színterén kiemelt figyelmet és megfelelő módszertanokat kíván meg. (Mi 853 szülőtől gyűjtöttünk kérdőíves adatokat, s 34 szülővel készült feltáró interjú.) Kutatásunk nemzetközileg is kiemelkedő, első eredményeink jól illeszkednek a szakirodalomhoz. Ezeket és a további, finomabb elemzések eredményeit folyamatosan publikáljuk.
Munkánk másik fő pillére a Csillagbusz iskolai kortárs tudásformáló program, melyet 2019-2020-ban 2x10 alsós osztályban vezetünk be, és kontrollcsoportos elrendezésben vizsgáljuk hatékonyságát és hatásait. Célja a többségi osztályban tanuló, autizmussal élő gyermekek befogadásának támogatása. A program és a hatásait vizsgáló módszertani eszköztár nemzetközi és hazai viszonylatban is hiánypótló.
Társadalmi hatás. Több száz családdal kerültünk kapcsolatba, ők kérdőíveink kitöltésével és/vagy interjúalanyainkként segítettek – demonstrálva azt is, aktívan támogatják, hogy tudományos evidenciák alapján történjen pedagógiai módszertanok és más intézményes gyakorlatok kialakítása és alkalmazása. Több tucat oktatási intézménytől és szülői-érdekképviseleti szervezettől kaptunk segítséget. A Csillagbusz program hatásvizsgálatába 20 iskolában mintegy 4-500 gyermek és tanítója kapcsolódik be. Eredményeinket a nagyközönség számára szóló rendezvényeken és média-megjelenések során is ismertettük. Legfontosabb társadalmi partnerünkkel, az Autisták Országos Szövetségével egy további olyan projektet is megvalósíthatunk 2018 és 2020 között (Digitális autonómia-támogatás autizmusban), amelynek egyes céljai és módszertanai szorosan illeszkednek szakmódszertani munkánkhoz. Egyetemi kurzusokon a tananyag részeként jelennek meg kutatómunkánk elemei és eredményei.
Szakmai hálózatépítés. Jelentősen bővült hazai és nemzetközi szakmai kapcsolatrendszerünk. Kutató pedagógusi hálózatunkon túl számos hazai oktatási intézménnyel és pedagógus kollégával kerültünk szakmai kapcsolatba. Szorossá vált együttműködésünk a Birminghami Egyetem Autizmus Kutatási és Oktatási Központjával, melyet Prof. Karen Guldberg vezet, és az ausztráliai New South Wales-i Egyetemen dolgozó Prof. Valsamma Eapen-nel és munkacsoportjával.
A részletesebb dokumentumot itt töltheti le.
Az MTA felé benyújtott összefoglaló beszámolónkat itt érheti el.
A teljes összefoglaló beszámolónkat az 3. kutatási évről itt töltheti le.
Az alábbiakban a rövidített összefoglalót olvashatja.
*
Összefoglalás az MTA-ELTE Autizmus Szakmódszertani Kutatócsoport 2018/2019. évi kutatási periódusának legfontosabb eredményeiről
Kutatócsoportunk két
évtizedes előzményekre tekint vissza az autizmus alap- és alkalmazott
kutatásában a pedagógia, a gyógypedagógia, a pszichológia és az
egészségtudomány területén. Szakmódszertani koncepciónk középpontjában
bizonyítékokon alapuló eszközökkel végzett mérések, és ezekre épülően az autizmussal
élő tanulók iskolai-társadalmi befogadását támogató komplex pedagógiai módszertan
kidolgozása és hatásvizsgálata állnak. Legfontosabb eredményeink a 2018-2019-es
akadémiai évben:
Kutatás és módszerfejlesztés. Munkánk fő pillére a
Csillagbusz iskolai kortárs
tudásformáló pedagógiai program (Csillagbusz Inklúziós Intervenciós Program, CsIIP) kialakítása és hatásvizsgálata
volt. Ennek célja a többségi osztályban tanuló, autizmussal élő gyermekek
befogadásának támogatása. Intenzív szakirodalom-feldolgozás alapján alakítottuk
ki a programot és hatásvizsgálatának módszertanát. Tizennégy alsós osztályban
kontrollcsoportos elrendezésben vizsgáltuk hatékonyságát és hatásait. Noha az
adatok részletes elemzése még folyik, az első eredmények igen bíztatóak: a program jól hangolt, a részt vevő gyermekek autizmussal
összefüggő tudása javult, együttműködési stratégiáik bővültek, s általános
életminőségük iskolával összefüggő területein is javulást tapasztaltunk. A program és a
hatásait vizsgáló módszertan nemzetközi és hazai viszonylatban is hiánypótló.
Társadalmi hatás. A CsIIP Program hatásvizsgálatának szervezése
során újabb 38 hazai általános iskolával léptünk kapcsolatba, s összesen közel 300
pedagógus kapott tőlünk bevezető ismereteket az
autizmussal élő gyermekek iskolai támogatásáról. Számos társadalmi és tudományos fórumon vállaltunk
szerepet: eredményeinket eljuttattuk pedagógusok, gyógypedagógusok és
pszichológusok legrangosabb hazai szakmai fórumaira, s magunk is szerveztünk
konferenciát az érdeklődő nagyközönség számára (Dialógusok az autizmusról, 2019). Bemutatkozhattunk a Magyar
Tudományos Akadémia Tudomány és Parlament
konferenciáján is.
Szakmai hálózatépítés. Tovább bővült hazai és nemzetközi szakmai
kapcsolatrendszerünk. Tizennégy iskolával és egy-egy alsós osztályukkal
dolgoztunk tartósan és intenzíven együtt, intenzíven bevonva munkánkba így
közel 300 tanulót és 25 tanítót. Folytattuk együttműködésünket a Birminghami
Egyetem Autizmus Kutatási és Oktatási Központjával, amelyet Prof. Karen
Guldberg vezet, és az ausztráliai New South Wales-i Egyetemen dolgozó Prof.
Valsamma Eapen-nel és munkacsoportjával.
A részletesebb dokumentumot itt töltheti le.
Az MTA felé benyújtott összefoglaló beszámolónkat itt érheti el.
A teljes összefoglaló beszámolónkat az 4. kutatási évről itt töltheti le.
Az alábbiakban a rövidített összefoglalót olvashatja.
*
(1) Egy összetett, jól konstruált
életminőség kutatás-sorozat tudományos értelemben jelentős és széleskörű
eredményekkel. Kiemelendő, hogy hazánkban egyedülálló módszertannal és elsőként
implementáltunk egy olyan kutatást, melynek eredményei viszonylag gyorsan,
hatékonyan visszaforgathatók az oktatásba és az autizmussal összefüggő más
ellátási módokba.
Eredmények
tekintetében a nagymintás hazai
szülői életminőség, valamint a ráépülő kvalitatív vizsgálatainkból kiemeljük:
- az eredmények a hazai mintát tekintve
egyedülállóak és hiánypótlóak (pl. ellátáshoz való hozzáférés, életminőség), s
az első szisztematikus feltárásnak tekinthető, mely oktatási fókuszt is
tartalmaz;
- tudományos tényeken alapuló
ellátás-fejlesztés alapjául szolgálhatnak, támogatást nyújthatnak az
érdekképviseletek, és evidencia-alapot - az erre igényt tartó - döntéshozatal
számára;
- tudományos közleményeinken túl társadalmi
disszemincióinknak kiemelt jelentősége van (leafletek, rendezvények,
médiamegjelenések, tudománynépszerűsítő előadások);
- nemzetközi összehasonlítás felületét teremtik
meg, s az eredményekből látható, hogy alapvető tendenciáit tekintve hazánkban
is hasonlóképpen alakul a szülői életminőség, mint más országokban, azonban
néhány hazai jellegzetesség és különösen az ellátásra vonatkozó tényezők
szerepe relevánsnak tűnik, pl. szülő – ellátás – szocio-ökonómiai helyzet
viszonyai; életutak – oktatási helyzetkép;
- kutatásaink hazánkban is láthatóvá
teszik a nemzetközi színtereken már detektált, társadalmi szempontból igen
fontos jelenségeket (pl. rosszabb szülői életminőség és korrelátumai
autizmusban);
- kutatásaink támogatják a komplex szemlélet alakulását az alkalmazott humán tudományok területein.
(2)
Megalkottuk a CsIIP pedagógiai módszertani és hatásvizsgálati protokollt
A módszertani protokoll és a hozzá
kapcsolódó hatásvizsgálat modellértékű a tudásformáló programok kevéssé
kontrollált (hazai) világában. A CsIIP az érintettek körét az autizmussal élő
gyermeknél és kortársainál tágabban értelmezi, így a tantestület tagjainak
ismeretbővítését is magában foglalja, implicit és explicit tudásformálással
készíti fel az osztálytanítókat - majd rajtuk keresztül a teljes gyermeki
közösséget - az eltérő fejlődésű osztálytársuk (be)fogadására. A programcsomag
megalkotásakor az aktivitásgyűjtemény alkalmazásának pontos, részletes
protokollját alakítottuk ki. Ehhez kapcsolódóan hatásvizsgálati protokollunk kitér
a gyermekek életminőségének, közösségben elfoglalt társas helyzetének,
autizmussal kapcsolatos tudásának, attitűdjének és a közösségben előforduló
kortárs bántalmazásoknak, és ezen jellemzők pedagógiai intervencióval
összefüggő változásainak feltárására.
A program kidolgozásával nem csupán egy
intervenció és egy hatásvizsgálati protokoll került kialakításra, a program
egyes részelemei más támogatási keretek között is jól alkalmazhatók. Így
például a CsIIP-ben szereplő oktatóvideók (pedagógusok számára esetelmezéseket
feldolgozó videogyakorlatok, neurotipikus és autizmussal élő gyermekek oktató
videoi kortársak számára, bullying elleni védekezés stratégiát támogató video
alsó tagozatos gyermekek számára). A kutatócsoport olyan kérdőíveket alkotott
meg, melyek alsó tagozatos gyermekek autizmussal kapcsolatos tudását ill. az
együttélés jó stratégiának alkalmazását tesztelik.
(3)
Véghez vittük az új fejlesztésű programcsomag (CsIIP) validálási folyamatát
A programcsomag kipróbálása 14 hazai általános iskola bevonásával történt, melynek keretében megközelítőleg 300 pedagógus kapott bevezető ismereteket az autizmussal élő gyermekek iskolai támogatásáról. 19 pedagógus működött közre a programcsomag kipróbálásában, s összesen 282 tanuló vett részt (közülük 14 autizmusban érintett gyermek). A hatásvizsgálat be- és kimeneti mérései 1-1 hónapos időtartamban, az összes bevont intézményében azonos módon zajlottak. A program intervenciós időtartama alatt további tanítói dokumentációk, szakértői megfigyelések és gyermeki visszajelzések is kiegészítették a hatásvizsgálatból származó információkat. A hatásvizsgálat első eredményei figyelemre méltóak: a program, alkalmazhatósági mutatói alapján jól kalibrált, a gyermekek autizmussal összefüggő tudása egyértelműen javult, együttműködési stratégiáik szintén bővültek. Előrelépés mutatkozik a programban részt vevő tanulók általános életminőségének iskolával összefüggő területein is.
(4)
Az autizmussal élő tanulók iskolai integrációjának támogatását szolgáló akkreditált
pedagógiai továbbképzés benyújtása (és működtetése)
A komplex módszertan rendkívül
széleskörű és szisztematikus szakirodalmazást követően került kialakításra, s
csak erős evidenciájú pedagógiai elemeket tartalmaz, melyek illeszkednek az
autizmusról való tudásunkhoz, s a kor (pedagógiai) elvárásaihoz. A programcsomag
előremutató, felépíti/fejleszti a tanulói tudatosságot, együttműködési
készséget, az emberi sokszínűség természetességének elfogadását és a társadalmi
felelősségvállalást. A CsIIP hazánkban hiánypótló az eltérő fejlődésű (autizmus
spektrum zavarral élő) gyermekek társainak tudásformáló programjait tekintve.
Benyújtottuk a program pedagógus
továbbképzési akkreditációs anyagát, melynek pozitív elbírálása esetén 2021/2022-es tanévtől meghatározott
rendszerességgel országosan elérhető képzésként működhet. A fenntartáshoz létrehoztunk
egy, a programmal kapcsolatos honlapot: http://csiip.elte.hu/.
Amennyiben hatásvizsgálatunk
egyértelműen pozitív eredményeket hoz, programunk nemzetközi színterekre
történő kilépését is tervezzük.
(5)
Szinergikus projektek létrejötte, mely a kutatócsoport munkáit integrálja, s a
tantárgypedagógiai célok elérését katalizálhatja
A szűkebb
értelemben vett MASZK tantárgy-pedagógiai kutatásai mellett csoportunk három
másik szinergikus projektben is fejlesztéseket végez.
A DATA –
Digitális Autonómia-Támogatás az Autizmus Spektrumon – projekt egy K+F projekt
(http://data.aosz.hu/ ),
melyet az EFOP-1.1.5-17-2017-00007 sz. pályázat finanszíroz. Célja egy
digitális támogató rendszer és az alkalmazását támogató módszertanok
létrehozása autizmussal élő személyek mindennapi autonómiájának és társadalmi
részvételének támogatására, s ezek empirikus validálása. A konzorciumvezető
stratégiai partnerünk, az Autisták Országos Szövetsége ( AOSZ; https://aosz.hu/),
Kutatócsoportunk adja a szakmai feladatokat elvégző munkacsoport magját. A
projekt számos párhuzamot és szinergiát mutat a Tantárgypedagógiai Programban
megvalósított tevékenységeinkkel (átfedő célcsoportok, átfedő célok, részben
analóg kutatásmódszertani megközelítés), s hamarosan sikeresen lezárásra kerül.
A SHAKES projekt
(Screening for High functiong Autism at Kindergarten Age – A magasan
funkcionáló autizmus szűrése óvodáskorban; http://diagnostics.elte.hu/index.php/shakes-projekt-es-kutatocsoport/)
szintén K+F projekt. Célja egy komoly játékon alapuló digitális szűrőrendszer
prototípusának létrehozása és koncepciójának empirikus validálása. A projekt
2012 óta fut, több forrás finanszírozta, a legjelentősebb a jelenleg is
támogatást nyújtó ELTE Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program. A
munkacsoport magját Kutatócsoportunk adja. A projekt párhuzamai és szinergiái a
Tantárgypedagógiai Programban végzett munkával távolibbak, mint a DATA
esetében. Elsősorban abban a célban ragadhatók meg, hogy segítsük az autizmus
felismerését már azelőtt, hogy az érintett gyermekek belépnének a közoktatásba,
ezzel biztosítva számukra a zökkenőmentesebb belépés és az adekvátabb oktatási
környezet megtalálásának esélyét. A projekt intenzív adatelemzési szakaszban
van.
A Mórahalmi
Komplex Fejlesztő Centrum létrehozásáról szóló 1264/2019 (V.7) Korm.határozat
szerint támogatott, az ELTE BGGYK-n megvalósuló „Mórahalom projekt” keretében
az MTA-ELTE Autizmus Szakmódszertani Kutatócsoportjának tagjai több
alprojektben dolgoznak, amelyek mindegyikében megjelennek a MASZK eredményei,
illetve az azokra épülő gyakorlati munka.
Összesen 20,
autizmussal élő gyerekeket/felnőtteket ellátó intézménynek nyújtunk rendszeres
szakmai támogatást. Ennek célja kettős: egyfelől, javítani szeretnénk a meglévő
szolgáltatások minőségén, így közvetve javítani szeretnénk az autizmussal élő
emberek és családjaik életminőségén. Másrészről, növelni szeretnénk az autizmus
spektrum pedagógiája szakirányos gyógypedagógus hallgatókat fogadni tudó
gyakorlóhelyek számát és kapacitását. Emellett új, diplomát adó szakirányú
továbbképzés fejlesztésén dolgozunk, amely széles képzettségi bemenetet tesz
lehetővé ("Autizmus specifikus pszicho-edukációs konzulens"). Ez a
projektelem is életminőségkutatásunk eredményeit igyekszik a gyakorlatba
átfordítani, hiszen a magasan képzett autizmus-szakemberek elérhetőségének
javítása a pszichológiai jól-létre és az életminőségre jótékony hatással lehet.
(6) A MASZK kutatás hatásai társadalmi,
oktatási vonatkozásban is relevánsak
Az autizmusban való érintettség
tekintetében, ill. életkorilag is szinte a teljes spektrumot lefedik
vizsgálataink, melyből származó ismeretek jelentősen hozzájárulhatnak a tanulói
életút komplex kezeléséhez. Az oktatási módszercsomagunk hatásainak és
hatékonyságának világos pozitív eredményeit követően országos szinten
elérhetővé tesszük, támogatva így az iskolai integráció sikerességét az
autizmussal élő tanulók kapcsán (hazánkban több ezer autizmussal élő tanuló jár
iskolába, így környezetüket is beleértve jelentős számú személy életét
támogathatja e programcsomag). Az Autisták Országos Szövetségével közös
szinergikus projektjeinkkel a fenntarthatóság, újabb fejlesztési irányok kivitelezése
és még szélesebb körű csoportok elérése biztosított. A DATA szinergikus projekt
képzési anyagai szintén országos szinten családok és a területen dolgozó
szakemberek tucatjait érte el (http://data.aosz.hu/).
A tantárgy-pedagógiai kutatási időszakban csoportunk tagjai számos társadalmi disszeminációs feladatot láttak el, közel 50 helyen jelentünk meg, csak az utolsó kutatási évben 25 helyen. 58 szakmai konferencián adtunk elő nemzetközi és hazai színtéren és 22 saját szervezésű konferenciát, szakmai fórumut szerveztünk. 41 felsőoktatási kurzusba integráltuk a kutatás különböző eredményeit, melynek során 3353 hallgatóhoz, leendő szakemberhez jutottak el előadásaink egyetemi keretek között. 5 közoktatási és szociális továbbképzésben tartottunk előadásokat, melyeket aktívan folytatunk a továbbiakban is.
(7) Szervezett együttműködési dimenzióban is
jelentős fejlődést értünk el hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerünkben
A kutató
pedagógusi hálózatunk folyamatos bővülése érzékelhető a köznevelés színterén. 2016-os
indulásunkkor 7 kutató pedagógus kollégával kezdtük el az együttműködést, mely
a 2021-es időszakra 97 főre bővült (36 fő gyakorló pedagógus és 61 fő MASZK
hallgatói kutatócsoport tag, akik diplomájuk megszerzését követően jórészt a
terepen dolgoznak és/vagy kutatócsoportunk PhD hallgatójaként). Folyamatosan szélesedik
szakmai együttműködéseink száma (pl. más tantárgy-pedagógiai kutatócsoporttal
való szakmai fórumaink segítségével) ill. számos hazai oktatási intézménnyel
alakítottunk ki szoros szakmai kapcsolatot. Az érdekvédelemmel (Autisták
Országos Szövetsége) több projektben, napi szinten együttműködünk, melynek
szakmapolitikai hatásai is jól kitapinthatóak. Szorossá vált együttműködésünk
más országok neves autizmus kutatóival és csoportjaikkal, így például együttműködést
alakítottunk ki a Birminghami Egyetem Autizmus Kutatási és Oktatási
Központjával (Prof. Karen Guldberg), az ausztráliai New South Wales-i
Egyetemmel (Prof. Valsamma Eapen),
Ryan Kellems-szel (Brigham Young U, Utah, USA) s vele megszületett első
közös nemzetközi publikációnk is (Kellems, Charlton, Kversøy &
Győri, 2020). Sikerült újra aktivizálnunk korábbi kapcsolatunkat Joseph
Mintz-cel (Institute of Education, University College London, UK).
Az MTA felé benyújtott összefoglaló beszámolónkat itt érheti el.
A teljes összefoglaló beszámolónkat az kiegészítő kutatási évről itt töltheti le.
Az alábbiakban a rövidített összefoglalót olvashatja.
*
- Tudományos publikációk elkészítése és benyújtása
A kiegészítő támogatás kutatási időszakára csoportunk 3 db nemezetközi Q1-es folyóiratban megjelenő tanulmány elkészítését és benyújtását vállalta. A koronavírus okozta helyzet és a kumulatív nehézségek kutatócsoportunkat is erős korlátok elé állították. Bár az elemzések és a vállalt publikációk elkészítése folyamatban van, jelenleg is zajlik, azonban ezek benyújtása a 2021. augusztus 31-ig tartó kiterjesztett időszakra tolódik. Fentieken túl a további vállalt közlemények előkészítése megtörtént. Kutatócsoportunk tagjai a 2019-ben megrendezésre került EDUvision nemzetközi konferencián sikeres előadásokat tartottak ill. mindkét előadásból peer-reviewed tanulmány is született. Az INSAR nemzetközi autizmus konferencia 2020-ban elmaradt, 2021-ben pedig a bizonytalan helyzet miatt nem nyújtottunk be absztraktot. Sikerrel vettünk részt azonban az Országos Neveléstudományi Konferencián (ONK) 2020-ban, ahol gyakorló pedagógusainkkal együttműködésben saját szimpóziummal szerepeltünk.
- Csillagbusz Inklúziós Intervenciós Program (CsIIP) végleges formájának előállítása
A Csillagbusz Inklúziós Intervenciós Program (CsIIP) végleges formájának előállítása megtörtént. A tanítói reflexiók elemzését követő módosítások integrációjával az útmutatót véglegesítettük, a tanítói és tantestületi tréning revíziója megtörtént. A program hozzáférési protokollját kidolgoztuk, a tanítói tréning pedagógus akkreditációs anyagát előállítottuk. A vállaltakon túlmenően a fenntarthatóság jegyében a program akkreditációját benyújtottuk az Oktatási Hivatal felé. A programnak saját webfelületet hoztunk létre (http://csiip.elte.hu/). A CsIIP-pel nem csupán egy országosan alkalmazható, mérésekkel alátámasztott képzés állt elő, de több, részleteiben szélesebb körben használható módszertani anyag is megszületett. A tervezett és végrehajtott hatásvizsgálaton túl további pilotokat is alkalmaztunk szakdolgozati munkák során, melyek tovább gazdagítják az alkalmazásról való ismereteink körét. Az oktatási tevékenységeink következtében széleskörűen elértük a hazai szakemberek körét, melynek hatásaihoz reményteli várakozásokat fűzünk.
- Társadalmi disszeminációk
A társadalmi disszeminációs tevékenységek szakmaterületünkön kiemelt jelentőséggel bírnak. Az autizmus ügyéhez kapcsolódó szakmapolitikai és társadalmi párbeszédeken, szakmai és szülőfórumokon, terepen (iskolákban) való részvételünket hangsúlyosan kezeltük, továbbá médiamegjelenéseinkkel igyekeztünk megtámogatni, álláspontunk szerint a kutatási program termékeinek minél szélesebb körű hatásai ezen aktivitások nélkül elképzelhetetlenek hazánkban. Zárókonferenciánkat 2020-ra terveztük, azonban a járványhelyzet miatt 2021. júliusában kerül megrendezésre online platformon A kutatási eredmények legsarkalatosabb pontjait, az oktatási és intézményes ellátási fejlesztések alapjául szolgáló, a kutatsából nyert ismereteket egy közérhető és könnyen elérhető kutatási beszámolóban a vállaltak szerint összegeztük.
Forrásaink
Az MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Programjának támogatását kiegészítő egyéb források felhasználásáról az alábbiakban akadémiai évekre történő bontásban tájékozódhat.
| TÁMOGATÓ MEGNEVEZÉSE | TÁMOGATÁS FELHASZNÁLÁSA A 2016/2017-ES AKADÉMIAI ÉVBEN | TÉTELESEN (ÖSSZEG, FT) |
| ELTE-BGGYK | Konferencia szervezési költségek | 54 000 Ft |
| TÁMOGATÓ MEGNEVEZÉSE | TÁMOGATÁS FELHASZNÁLÁSA A 2017/2018-AS AKADÉMIAI ÉVBEN | TÉTELESEN (ÖSSZEG, FT) |
| ELTE-BGGYK | Személyi juttatások nemzetközi kutató fogadásának támogatására | 598 000 Ft |
| ELTE-BGGYK, AOSZ | Dologi kiadások: saját szervezésű konferencia költségei (ELTE), továbbá szülői interjúk létrejöttének támogatása (AOSZ) | 326 000 Ft |
| TÁMOGATÓ MEGNEVEZÉSE | TÁMOGATÁS FELHASZNÁLÁSA A 2018/2019-ES AKADÉMIAI ÉVBEN | TÉTELESEN (ÖSSZEG, FT) |
| ELTE-BGGYK | Saját szervezésű konferencia támogatása | 66 000 Ft |
| TÁMOGATÓ MEGNEVEZÉSE | TÁMOGATÁS FELHASZNÁLÁSA A 2019/2020-AS AKADÉMIAI ÉVBEN | TÉTELESEN (ÖSSZEG, FT) |
| ELTE-BGGYK | Konferencia részvételi díj támogatás | 70 000 Ft |
Az MTA-ELTE Autizmus Szakmódszertani Kutatócsoport a teljes kutatási időszakra (2016. szept. 1-2020. aug. 31.) vonatkozóan összesen 63 000 000 Ft támogatást nyert. Kutatócsoportunk a kiegészítő pályázati időszakra (2020. szept. 1. - 2021. febr. 28.) vonatkozóan további, összesen 5 672 000 Ft támogatást nyert. A támogatási összeg felhasználásáról az alábbiakban akadémiai évekre történő bontásban tájékozódhat.
| MTA TÁMOGATÁS FELHASZNÁLÁSA A 2016/2017-ES AKADÉMIAI ÉVBEN | TÉTELESEN (ÖSSZEG, FT) |
| Személyi juttatások (a kutatócsoport tagjai, ill. más szakemberek, szakértők, kutató-pedagógusok és közreműködő köznevelési szakemberek munkadíja) | 7 030 000 Ft |
| Dologi kiadások (pl. konferencia költségek, kutatók vendégfogadása, könyvbeszerzések, szerzői jogdíjak) | 403 000 Ft |
| Beruházás (pl. a kutatás-fejlesztéshez közvetlenül felhasznált informatikai eszközök, osztálytermi kellékek: notebook, tablet, projektor) | 3 760 000 Ft |
| MTA TÁMOGATÁS FELHASZNÁLÁSA A 2017/2018-AS AKADÉMIAI ÉVBEN | TÉTELESEN (ÖSSZEG, FT) |
| Személyi juttatások (a kutatócsoport tagjai, ill. más szakemberek, szakértők, kutató-pedagógusok és közreműködő köznevelési szakemberek munkadíja) | 9 572 000 Ft |
| Dologi kiadások (pl. konferencia költségek, kutatók vendégfogadása, könyvbeszerzések, szerzői jogdíjak) | 1 764 000 Ft |
| Beruházás (pl. a kutatás-fejlesztéshez közvetlenül felhasznált informatikai eszközök, osztálytermi kellékek: notebook, tablet, projektor) | 0 Ft |
| MTA TÁMOGATÁS FELHASZNÁLÁSA A 2018/2019-ES AKADÉMIAI ÉVBEN | TÉTELESEN (ÖSSZEG, FT) |
| Személyi juttatások (a kutatócsoport tagjai, ill. más szakemberek, szakértők, kutató-pedagógusok és közreműködő köznevelési szakemberek munkadíja) | 13 495 000 Ft |
| Dologi kiadások (pl. konferencia költségek, kutatók vendégfogadása, könyvbeszerzések, szerzői jogdíjak) | 1 911 000 Ft |
| Beruházás (pl. a kutatás-fejlesztéshez közvetlenül felhasznált informatikai eszközök, osztálytermi kellékek: notebook, tablet, projektor) | 0 Ft |
| MTA TÁMOGATÁS FELHASZNÁLÁSA A 2019/2020-AS AKADÉMIAI ÉVBEN | TÉTELESEN (ÖSSZEG, FT) |
| Személyi juttatások (a kutatócsoport tagjai, ill. más szakemberek, szakértők, kutató-pedagógusok és közreműködő köznevelési szakemberek munkadíja) | 10 378 000 Ft |
| Dologi kiadások (pl. konferencia költségek, kutatók vendégfogadása, könyvbeszerzések, szerzői jogdíjak) | 2 471 000 Ft |
| Beruházás (pl. a kutatás-fejlesztéshez közvetlenül felhasznált informatikai eszközök, osztálytermi kellékek: notebook, tablet, projektor) | 103 000 Ft |
| MTA KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁS FELHASZNÁLÁSA A 2020/2021-ES AKADÉMIAI ÉVBEN | TÉTELESEN (ÖSSZEG, FT) |
| Személyi juttatások (a kutatócsoport tagjai, ill. más szakemberek, szakértők, kutató-pedagógusok és közreműködő köznevelési szakemberek munkadíja) | 4 300 000 Ft |
| Dologi kiadások (pl. konferencia költségek, kutatók vendégfogadása, könyvbeszerzések, szerzői jogdíjak) | 50 000 Ft |
| Beruházás (pl. a kutatás-fejlesztéshez közvetlenül felhasznált informatikai eszközök, osztálytermi kellékek: notebook, tablet, projektor) | 0 Ft |